A vállalkozás megszüntetésének formái

  
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése többféle módon történhet, és ezek eltérő megszűnési határidőket indukálnak:
 
  • Az egyéni vállalkozó döntése alapján: ebben az esetben a KEKKH-nak vagy az illetékes kormányhivatalnak kell ezt bejelenteni. A vállalkozói tevékenység a bejelentés napján szűnik meg. Részletes ügymenet ITT olvasható.
  • Ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított vagy annak tagjává vált, akkor az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság az egyéni cég bejegyzése előtti napon vagy az átruházás napján történik, ha az egyéni vállalkozó így szerezte meg az egyéni cég vagyoni betétjét.
  • Ha az egyéni vállalkozó meghal, akkor a jogviszony aznap szűnik meg.
  • Az egyéni vállalkozó cselekvőképessége korlátozódik vagy megszűnik (gondnokság alá kerül): az erről döntő bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján szűnik meg az egyéni vállalkozói jogosultság.
  • Ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, akkor a megszűnés a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján történik.
  • Ha az egyéni vállalkozót meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik: a bírói ítélet jogerőre emelkedésének a napján (vagy azon a napon, amikor ez a KEKKH tudomására jut) szűnik meg a jogosultság.
 
Az egyéni vállalkozót el is tilthatják a tevékenység folytatásától, ha a tevékenységet meg sem kezdhette volna Ki lehet egyéni vállalkozó? vagy nem folytathatná azt Tevékenységi kör kiválasztása. Ugyancsak eltilthatják az egyéni vállalkozót a tevékenység folytatásától akkor, ha tevékenységét 5 éven túl szünetelteti, és nem intézkedik annak folytatásáról vagy megszüntetéséről.
 
Az egyéni cég megszűnése
 
Az egyéni cég megszűnik, ha
  • az alapításkor meghatározott idő eltelt vagy más megszűnési feltétel bekövetkezett,
  • az alapító a jogutód nélküli megszűnésről dönt, (egyszerűsített) végelszámolást kezdeményez és a cég nem fizetésképtelen,
  • elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását),
  • a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.
 
Ez utóbbinak több oka lehet:
  • lefolytatott törvényességi eljárás;
  • éves beszámolós közzétételének és letétbe helyezésének elmulasztása;
  • a cég adószámának jogerős törlése a NAV által;
  • ha sem a cég, sem a képviselője nem lelhető fel a székhelyén;
  • a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését (kényszertörlés), így pl. amennyiben a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be;
  • felszámolási eljárást követően a bíróság megszünteti (majd a cégbíróság törli);
  • sikertelen csődegyezség után vagy
  • az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, vagy 
  • a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte, illetőleg 
  • büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján, ha a céggel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.
 
A cég minden esetben a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
 
Ha a megszüntetés az alapító önkéntes döntése, akkor ennek feltétele, hogy a cégnél ne legyen folyamatban adóhatósági eljárás, az adóhatóság ne kezdeményezzen vele szemben se ellenőrzést, se végrehajtást, és ne álljon fenn semmilyen köztartozása.
 
A gazdasági társaságok megszűnése
 
A gazdasági társaságok (kkt., bt. és kft.) jogutód nélkül megszűnnek, ha
  • az alapításkor meghatározott idő eltelt vagy más, megszűnési feltétel bekövetkezett,
  • a tagok vagy az alapítók így döntenek,
  • (cég)bíróság megszünteti, az egyéni cég megszűnése esetén irányadó előírásoknak megfelelően.
 
Minden esetben közös szabály, hogy a megszűnéskor – a hitelezők kielégítése után – fennmaradt vagyon a tagokat (esetlegesen az alapítót) illeti meg az általuk teljesített vagyoni hozzájárulás arányában. Ennek mértékéig terheli őket a felelősség is a ki nem elégített tartozásokért, amely a cégbírósági törléstől számított 5 éves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben.
 
Megszűnéskor (és utána) a kkt. és bt. esetében korlátlan marad a társaság kötelezettségeiért viselt felelőssége azon tagoknak, akiknek korlátlan felelősségük volt. Az ő felelősségük a többi korlátlan helytállásra köteles taggal egyetemleges a hitelezők felé, de a tagok egymás közti viszonyukban a tartozást a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában viselik.
 
Kkt.-k megszűnése

A megszűnés általános esetein túl a kkt. akkor is megszűnik, ha tagjainak száma 1 főre csökken (és 6 hónapon belül nem lép be új tag). A megszűnésről szóló döntésről egyéb esetekben valamennyi tagnak egyhangúlag kell döntést hoznia.

Bt.-k megszűnése

A megszűnés általános esetein túl a bt. akkor is megszűnik, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik (és 6 hónapon belül ezt nem orvosolja a társaság akár úgy is, hogy kkt.-vá alakul át). A megszűnésről egyéb esetekben valamennyi tagnak egyhangúlag kell döntést hoznia.

 Kft.-k megszűnése

A korlátolt felelősségű társaság esetében is a megszűnés általános szabályai az irányadók. A megszűnésről szóló döntést a kft. legfőbb szerve a társasági szerződésben meghatározott szavazati aránnyal hozhatja meg.

A megszűnéskor a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között, illetve ha a megszűnő társaság tulajdonában saját üzletrész volt, az arra eső vagyonhányadot a többi tag között kell felosztani törzsbetéteik arányában.