A vállalkozások jogi formái

Egyedül és kizárólag az Ön döntése, hogy mikor és milyen jogi típusú vállalkozást alapít. Ha kifejezetten erre a célra önálló jogi személyt akar létrehozni – akár egyedül, akár többekkel együtt –, akkor a létesítő okiratban maga dönthet a jogi személy szervezetéről és működési szabályairól. A legfőbb irányadó szabályokat 2014. március 15-e után az új Polgári Törvénykönyvben (Új Ptk.) találhatja meg azzal, hogy a törvényi rendelkezések döntő többségétől is szabadon eltérhet (kivételek ez alól azok a szabályok, ahol az eltérést kifejezetten tiltja a jogszabály. Ugyanígy szabadon dönthet arról, hogy a jogi személyt határozott vagy határozatlan időre hozza-e létre.

Az Új Ptk. miatti változások a vállalkozások életében

Az Új Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba. Az ebben az időpontban folyamatban levő cégjogi ügyeket – bejegyzés, változásbejelentés (pl. átalakulás) – még a régi szabályok szerint bírálták el. Minden vállalkozásra nézve kötelező előírás ugyanakkor, hogy ezen időpont után bármikor, bármilyen okból módosítani kívánják létesítő okiratukat, akkor azt egyidejűleg az új Ptk. előírásainak  is meg kell feleltetni. A kkt.-k és bt.-k alapító okiratát legkésőbb 2015. március 15-ig, a kft.-két pedig legkésőbb 2016. március 15-ig meg kell(ett) feleltetni az új szabályoknak. A kizárólag emiatt szükséges változások mentesek az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése alól. A kft. törzstőkéjének kötelező minimuma 3 millió forint, tehát új kft. már csak ennyi vagy ennél magasabb törzstőkével alapítható. A már működő kft.-knek (amelyek a korábbi 500 000 Ft-os tőkeminimummal rendelkeznek csak), 2 éves türelmi idő áll rendelkezésükre, azaz csak 2016. március 15-éig kötelesek megemelni a törzstőkéjüket 3 millió forintra. Lehetséges ugyanakkor az is, hogy ez a „feltőkésítés” a kft. felosztható nyereségéből történjen, így a tagok nem kötelesek magánbefizetéseket teljesíteni, illetve a pótbefizetés nem pénzbeli szolgáltatásként is teljesíthető. 
A gazdasági társaságok

Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható, a társaság nevében a gazdasági társaság formájára vonatkozó elnevezést vagy annak rövidítését is fel kell tüntetni. Közös jellemzőjük, hogy üzletszerű – azaz nem egyszeri – gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával jönnek létre, önálló jogi személyek, és a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában közösen részesednek a nyereségből, de ugyanilyen arányban viselik a veszteséget is. A kis- és középvállalkozások számára a részvénytársasági forma túlzott operációval jár, ezért a továbbiakban a másik három cégjogi forma legfontosabb jellemzőit mutatjuk be, hasonlítjuk össze.

Az egyéni vállalkozások: az egyéni vállalkozó és az egyéni cég
 
Ha magánszemélyként kíván üzletszerűen – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett – gazdasági tevékenységet folytatni, akkor erre a legegyszerűbb és legcélszerűbb lehetősége az egyéni vállalkozás. Tudnia kell ugyanakkor, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozó dönthet úgy is, hogy ún. egyéni cégként kíván működni. Ehhez az egyéni céget be kell jegyeztetnie a cégnyilvántartásba, amely – a gazdasági társaságoktól eltérően – nem jogi személy, de jogképes, azaz cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat, de perelhető is. Az egyéni cégnek – néhány kivétellel – kizárólag egy tagja (alapítója) lehet, és egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, vagy ilyennek a tagjává válik, megszűnik egyéni vállalkozó lenni!