A vállalkozói lét előnyei

A gazdasági versenyképesség erősítése elképzelhetetlen nagyszámú, stabil hátterű, növekedni és akár külpiacra lépni is kész és képes, innovatív kis- és középvállalkozások (kkv) nélkül. De ez egy kölcsönösen előnyös kapcsolat: nemcsak a nemzetgazdaságnak előnyös a kkv-k fejlődése, hanem a vállalkozók és az önfoglalkoztatást választók is számos előnnyel számolhatnak, ha a vállalkozói életforma mellett döntenek – akár a jóval kiszámíthatóbb alkalmazotti lét feladásával.

Az SBA ajánlásai a tagországoknak

  • a vállalkozói készségeknek az iskolai tananyagban kulcskompetenciaként való bevezetésén keresztül ösztönözzék az innovatív és vállalkozói szemlélet kialakulását a fiatalok körében, különösen a középfokú oktatásban, és gondoskodjanak arról, hogy a vállalkozói készségek megfelelően jelenjenek meg az oktatási anyagokban;
  • biztosítsák a vállalkozói szemlélet helyes megjelenítését a tanárképzésben;
  • a különböző szinteken zajló vállalkozásoktatás rendszerszerű stratégiáinak kifejlesztése érdekében erősítsék meg együttműködésüket az üzleti élet szereplőivel;
  • biztosítsák azt, hogy az adózás (különös tekintettel az ajándékozásra, az osztalékadóra és a vagyonadóra) ne akadályozza indokolatlanul a vállalkozások átadását;
  • dolgozzanak ki megoldásokat arra, hogy az átadásra váró vállalkozások és a lehetséges új tulajdonosok egymásra találjanak;
  • nyújtsanak mentoring és egyéb támogatást a vállalkozások átadásához;
  • gondoskodjanak mentorprogramokról és nyújtsanak támogatást a női vállalkozóknak, illetve a vállalkozni vágyó bevándorlóknak.
A kkv-k meghatározó szerepet töltenek be a gazdasági növekedésben, a foglalkoztatásban és a nemzetgazdasági szintű versenyképesség erősítésében (erről bővebben ITT olvashat); minden államnak fontos, hogy erős, innovatív és növekedésorientált vállalkozókra támaszkodhasson makrogazdasági célkitűzéseinek megvalósítása során. Nem véletlen, hogy világszerte kiemelten kezelik a vállalkozói készségek és képességek fejlesztését, a vállalkozói szellem és az önfoglalkoztatás iránti nyitottság erősítését, a kkv-k közvetett (vonzó üzleti környezet, kiszámítható szabályozás, adminisztratív terhek csökkentése) és közvetlen (vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek, képzési programok stb.) támogatását.

Ha a nemzetgazdaságnak ennyire fontos a versenyképes kkv-k jelenléte a gazdaságban, akkor az államnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy minél több vállalkozás jöjjön létre és működjön nyereségesen. Ennek eszközei az adó- és járulékpolitika, az adminisztratív terhek mérséklése, illetve a különböző támogatások biztosítása. De a vállalkozói létet mégsem az állami támogatások reményében – vagy az alkalmazotti létet kényszervállalkozásra váltva – érdemes választani, hanem azért, mert a vállalkozói lét és az önfoglalkoztatás egy egészen más dimenzióját jelenti a munkavégzésnek, a szabadságnak és természetesen a felelősségnek, mint az alkalmazotti lét.

Vállalkozónak lenni hatalmas kihívás, hiszen az alkalmazotti léttel ellentétben egy vállalkozónak senki nem garantálja a havi fixet, sőt: mivel a vállalkozók többsége a saját pénzét (is) kockáztatja, akár a befektetése, eddigi megtakarításai is elveszhetnek. A vállalkozók a felmérések szerint jellemzően több időt töltenek munkával, mint az alkalmazottként munkát vállalók, több feszültséggel és frusztrációval kell szembesülniük, és esetenként olyan munkákat is el kell végezniük, amire a vállalkozás alapításakor nem is gondoltak.

A másik oldalon sorakozó pozitívumok azonban a vállalkozók többsége számára ellensúlyozzák a fenti kockázatokat – hiszen ha nem így volna, a vállalkozások tömegesen zárnának be. Egy vállalkozó a maga ura: saját maga alakítja a sorsát, önállóan hozza meg a vállalkozást érintő stratégiai és személyzeti döntéseket, alakítja ki a vállalati kultúrát, partneri, beszállítói és vevői kört. Ha jól mérte fel a piacot, vonzó termékkel vagy szolgáltatással jelentkezett és megfelelően választotta ki munkatársait és célcsoportjait, az nemcsak pénzben kifejezhető anyagi sikereket, hanem társadalmi elismertséget is jelent a vállalkozásnak. (Gondoljunk csak az utóbbi években országos ismertséget szerzett családi cégekre a cukrászoktól a kézműves tej- vagy húskészítményeket gyártó manufaktúrákon és pékségeken át a szállítmányozó vállalkozásokig.)

Ahhoz, hogy a vállalkozói lét valóban kellően vonzó és inspiratív legyen, természetesen fontos, hogy a vállalkozók és önfoglalkoztatók társadalmi megítélése is kedvezően változzon. Ma még a magyarországi vállalkozások versenyképességét gyengíti a vállalkozói életpálya és az önfoglalkoztatás negatív társadalmi megítélése, a vállalkozói szellem gyengesége, a hazai kisvállalkozások közötti együttműködés kultúrájának kialakulatlansága.

Az EU már a 2008-ban elfogadott „Gondolkozz előbb kicsiben!” („Think Small First” – A „Small Business Act” for Europe, SBA) kisvállalkozói intézkedéscsomagban (erről bővebben ITT olvashat) megfogalmazta, hogy a társadalomban uralkodó általános vélekedésnek ösztönöznie kell az egyéneket saját vállalkozás elindítására, és a társadalomnak el kell ismernie, hogy a kkv-k jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez és a gazdasági jóléthez.

A „kkv-barát” környezet megteremtése szempontjából döntő fontosságú, hogy megváltozzon a vállalkozók szerepéről és a kockázatvállalásról alkotott vélemény: a vállalkozói készség és a kockázatvállalási hajlandóság nyerjen elismerést mind a társadalom, mind a média, mind pedig a politikai vezetők részéről, a közigazgatás pedig támogassa a vállalkozásokat. A „kkv-barát” szemléletnek meghatározóvá kell válnia, a szabályoknak pedig annak a többségnek az érdekeit kell szolgálnia, amely alkalmazni fogja azokat: ez a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv.

Nemcsak az üzleti környezet jelent kihívást, hanem a társadalom, a média vagy a politikai döntéshozók sem értékelik eléggé a vállalkozói erőfeszítéseket, és nem ünneplik példaképként a munkahelyteremtő̋ és jövedelemtermelő̋ sikeres vállalkozókat. Ahhoz tehát, hogy a vállalkozói szellem a gazdasági növekedés hajtómotorja legyen, mélyreható szemléletváltás szükséges.

Európában a „vállalkozó” ritkán szerepel a kívánatos foglalkozások listájának élén; noha a vállalkozók munkahelyeket teremtenek és a gazdaság hajtómotorjai, sikereik ritkán szerepelnek példaképként a médiában. Ezért a fiatalok meglehetősen hátra sorolják a vállalkozói pályát a vonzó foglalkozások között, ez pedig visszatartó erejű̋ azok számára, akik esetleg vállalkozóvá szeretnének válni vagy az önfoglalkoztatás útjára lépnének.

A vállalkozási kedv és a vállalkozói szellem megerősítésének ezért fontos eleme a vállalkozók társadalmi megítélésének megváltoztatása, az önfoglalkoztatás és a vállalkozóvá válás vonzó karriercélként történő elfogadtatása. Ennek egyik fontos eszköze lehet a sikeres vállalkozók mint példaképek bemutatása, a vállalkozói életpálya kihívásaira és szépségeire vonatkozó információk kiegyensúlyozott bemutatása.

A vállalkozó kedv élénkítése és a vállalkozások számának növelése érdekében az EU Vállalkozás 2020 cselekvési terve három területen javasol azonnali beavatkozást:
  1. vállalkozói ismeretek oktatása és képzés a növekedés és a vállalkozások alapításának támogatására;
  2. a keretfeltételek megerősítése a vállalkozók számára a meglévő strukturális akadályok felszámolásával, és a vállalkozók támogatása a vállalkozás életciklusának kulcsfontosságú szakaszaiban;
  3.  vállalkozói kultúra dinamizmusának fokozása: a vállalkozók új generációjának kinevelése.


Az EU Vállalkozás 2020 cselekvési tervről ITT olvashat bővebben.