A jogi forma kiválasztása: egyéni vállalkozás, egyéni cég vagy gazdasági társaság?
Melyik vállalkozási forma a legmegfelelőbb az Ön számára? Ahhoz, hogy ezt a kérdést el tudja dönteni, mindenképpen végig kell gondolnia a következőket:
Melyik vállalkozási forma a legmegfelelőbb az Ön számára? Ahhoz, hogy ezt a kérdést el tudja dönteni, mindenképpen végig kell gondolnia a következőket:
- Milyen üzleti tervei vannak? Csak saját, illetve kisszámú kollégáinak, családtagjaink megélhetését biztosító tevékenységeket tervez vagy közép-, hosszú távon nagyobb operációt akar felépíteni? Az első esetben értelemszerűen az egyéni vállalkozási formák, míg az utóbbiban a gazdasági társaságok kínálhatnak megoldást.
- Milyen időtávra tervezi a tevékenységeket? Ha alkalmanként vagy idényszerűen, akkor mindenképpen az egyéni vállalkozási formát célszerű választani, mivel ez a leggyorsabb, legegyszerűbb és leginkább költségkímélő forma. Az egyéni vállalkozás további nagy előnye, hogy tevékenysége szüneteltethető, míg gazdasági társaság esetén erre nincs lehetőség.
- Társakkal együtt vagy egyedül kíván belevágni a vállalkozásba? A különböző gazdasági társasági formák – közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.) és korlátolt felelősségű társaság (kft.) – biztosítják annak a lehetőségét, hogy többen, közös kockázatok mellett indítsák el a tervezett tevékenységeket.
- Milyen bevétellel kalkulál? A várható árbevétel nagysága és a kezdő tőke összege segíthet a társasági forma választásában. Kisebb tőkeigényű, alacsony kockázatú, családi jellegű vállalkozás esetén, ha nem terveznek nagyobb forgalmat, érdemes a bt.-t vagy az egyéni vállalkozási formát választani. A korlátolt felelősségű társaság jellemzően nagyobb forgalmú, nem családi, hanem inkább üzleti partner alapon szerveződő vállalkozás formája.
- Milyen a kezdeti finanszírozási lehetőségünk? Sem az egyéni vállalkozások, sem a kkt. és a bt. nem igényelnek kezdeti tőkebefektetést – viszont magasabb kockázatokkal járnak a magánvagyonunk tekintetében, míg a kft. 3 000 000 Ft-os tőkéjét nehéz lehet előteremteni, de a vagyoni felelősségünk csak ennek mértékéig terjed.
- Milyen működési költséget visel el a vállalkozás? A működéssel kapcsolatos költségek és adminisztratív terhek vállalkozástípusonként is jelentősen eltérnek. Az egyéni vállalkozás esetében egyes járulékos költségek (pl. könyvelés) lényegesen alacsonyabbak, mivel ebben a társasági formában megengedett az egyszeres könyvvitel, ugyanakkor a gazdasági társaságok (kkt., bt., kft.) kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek.
- Hogyan lehet kivenni az eredményt a társaságból?
Alapesetben az egyéni vállalkozó (amennyiben nem rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal) legalább a mindenkori minimálbér összege után fizet járulékot (el kell dönteni, hogy a tevékenység szerint kötelezett-e a garantált bérminimum alkalmazására). A tevékenység végzésével kapcsolatos további költségeivel csökkentett bevétel összege után vállalkozói személyi jövedelemadót (szja) fizet. Az adózás utáni vállalkozói jövedelem után további 16% szja-t és 14% egészségügyi hozzájárulást (eho) köteles fizetni. A társas vállalkozás tagját az egyéni vállalkozóval azonos járulékfizetési kötelezettség terheli. A cég által elért eredmény után pedig társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, az adózott jövedelem után pedig 16% szja-t és 14% ehót köteles fizetni. (A vállalkozások adózásáról bővebben ITT talál információkat.)