Az alapítás előtt

Jól gondolja át, hogy milyen társasági formában kívánja űzni gazdasági tevékenységét, mert az egyes lehetőségek eltérő felelősségi, adózási és működési kereteket teremtenek, és ami jó induláskor, az nem feltétlenül megfelelő egy nagyobb operáció felépítése után. 
A jogi forma kiválasztása: egyéni vállalkozás, egyéni cég vagy gazdasági társaság?
 
Melyik vállalkozási forma a legmegfelelőbb az Ön számára? Ahhoz, hogy ezt a kérdést el tudja dönteni, mindenképpen végig kell gondolnia a következőket:
 
  • Milyen üzleti tervei vannak? Csak saját, illetve kisszámú kollégáinak, családtagjaink megélhetését biztosító tevékenységeket tervez vagy közép-, hosszú távon nagyobb operációt akar felépíteni? Az első esetben értelemszerűen az egyéni vállalkozási formák, míg az utóbbiban a gazdasági társaságok kínálhatnak megoldást.
  • Milyen időtávra tervezi a tevékenységeket? Ha alkalmanként vagy idényszerűen, akkor mindenképpen az egyéni vállalkozási formát célszerű választani, mivel ez a leggyorsabb, legegyszerűbb és leginkább költségkímélő forma. Az egyéni vállalkozás további nagy előnye, hogy tevékenysége szüneteltethető, míg gazdasági társaság esetén erre nincs lehetőség.
  • Társakkal együtt vagy egyedül kíván belevágni a vállalkozásba? A különböző gazdasági társasági formák – közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.) és korlátolt felelősségű társaság (kft.) – biztosítják annak a lehetőségét, hogy többen, közös kockázatok mellett indítsák el a tervezett tevékenységeket.
  • Milyen bevétellel kalkulál? A várható árbevétel nagysága és a kezdő tőke összege segíthet a társasági forma választásában. Kisebb tőkeigényű, alacsony kockázatú, családi jellegű vállalkozás esetén, ha nem terveznek nagyobb forgalmat, érdemes a bt.-t vagy az egyéni vállalkozási formát választani. A korlátolt felelősségű társaság jellemzően nagyobb forgalmú, nem családi, hanem inkább üzleti partner alapon szerveződő vállalkozás formája.
  • Milyen a kezdeti finanszírozási lehetőségünk? Sem az egyéni vállalkozások, sem a kkt. és a bt. nem igényelnek kezdeti tőkebefektetést – viszont magasabb kockázatokkal járnak a magánvagyonunk tekintetében, míg a kft. 3 000 000 Ft-os tőkéjét nehéz lehet előteremteni, de a vagyoni felelősségünk csak ennek mértékéig terjed.
  • Milyen működési költséget visel el a vállalkozás? A működéssel kapcsolatos költségek és adminisztratív terhek vállalkozástípusonként is jelentősen eltérnek. Az egyéni vállalkozás esetében egyes járulékos költségek (pl. könyvelés) lényegesen alacsonyabbak, mivel ebben a társasági formában megengedett az egyszeres könyvvitel, ugyanakkor a gazdasági társaságok (kkt., bt., kft.) kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek.
  • Hogyan lehet kivenni az eredményt a társaságból?
 
Alapesetben az egyéni vállalkozó (amennyiben nem rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal) legalább a mindenkori minimálbér összege után fizet járulékot (el kell dönteni, hogy a tevékenység szerint kötelezett-e a garantált bérminimum alkalmazására). A tevékenység végzésével kapcsolatos további költségeivel csökkentett bevétel összege után vállalkozói személyi jövedelemadót (szja) fizet. Az adózás utáni vállalkozói jövedelem után további 16% szja-t és 14% egészségügyi hozzájárulást (eho) köteles fizetni. A társas vállalkozás tagját az egyéni vállalkozóval azonos járulékfizetési kötelezettség terheli. A cég által elért eredmény után pedig társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, az adózott jövedelem után pedig 16% szja-t és 14% ehót köteles fizetni. (A vállalkozások adózásáról bővebben ITT talál információkat.)