Miért fontosak a vállalkozások?

Egy ország gazdasági stabilitását és növekedését a kis- és közepes méretű vállalkozások (kkv-k) alapozzák meg. Magyarországon a vállalkozások 99,9%-át kitevő kkv-k jelentik az ország hosszú távú versenyképességének zálogát: súlyuk meghatározó a GDP-termelésben és a foglalkoztatásban, szerepük növekszik az exportban és az innovációban.

A kkv-k csoportosítása

  Középvállalkozás Kisvállalkozás Mikrovállalkozás
Alkalmazottak száma 50-250 10-49 0-9
Árbevétel Max. 40 millió euró Max. 7 millió euró 7 millió euró alatt
Mérlegfőösszeg Max. 27 millió euró Max. 5 millió euró 5 millió euró alatt
Megjegyzés: az árbevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium vagylagos. Ezenfelül meg kell felelni az ún. függetlenségi kritériumnak, melynek értelmében nem kkv körbe tartozó vállalkozásnak legfeljebb 25%-os tulajdonhányada lehet a cégben.
A vállalkozói szellem a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés egyik hajtómotorja: új vállalkozásokat és munkahelyeket teremt, új piacokat nyit, valamint új készségek és képességek kialakítását mozdítja elő. A vállalkozói tevékenység versenyképesebbé és innovatívabbá teszi a gazdaságokat, és számos európai ágazati politika célkitűzéseinek elérésében kulcsfontosságú szerepet játszik.

A dinamikus, innovatív és versenyképes vállalkozói szektor kialakulása egy ország hosszú távú gazdasági versenyképességének záloga; a folyamatosan változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni képes kkv-k mind a foglalkoztatás, mind a növekedés terén kulcsszerepet játszanak. Az EU-ban működő több mint 20 millió kkv mintegy 87 millió embert, a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát foglalkoztatja, míg bruttó hozzáadott értéken számítva a GDP-hez való hozzájárulásuk 58%-os.



Magyarországon az uniós átlagnál is magasabb a kkv-k aránya, ugyanakkor ezen belül a mikrovállalkozások (és önfoglalkoztatók) súlya az európai átlagnál magasabb, míg a közepes méretű vállalkozások súlya alacsonyabb, mint az uniós átlag. Ez magyarázhatja azt is, hogy miközben a kkv-foglalkoztatottak aránya az EU-átlag feletti, addig a hozzáadott érték tekintetében a kkv-szektor elmarad az uniós átlagtól. Az unióra jellemző 4,2 fős átlaggal szemben a magyar kkv-k átlagosan 3,1 főt foglalkoztatnak, ezen belül a mikrovállalkozásoknál 1,6; a kisvállalkozásoknál 19, a közepes vállalkozásoknál pedig 98 az átlagos foglalkoztatotti létszám.

A kkv-k magas aránya ellenére a vállalkozói életforma és az önfoglalkoztatás megítélése még mindig sokkal rosszabb az unióban (és különösen Magyarországon), mint az Egyesült Államokban vagy Délkelet-Ázsiában. A vállalkozói szemléletről készült felmérések szerint három évvel ezelőtt az európaiak 45%-a választotta első helyen az önfoglalkoztatást, mára ez az arány már csak 37%, míg az Egyesült Államokban 51%, Kínában pedig 56%.
Különösen aggasztó, hogy uniós összevetésben hazánkban a legalacsonyabb azoknak a fiataloknak az aránya, akik vonzónak tartják a vállalkozóvá válást vagy az önfoglalkoztatást.



A magyarországi vállalkozások – s így a nemzetgazdaság – nemzetközi versenyképességét is jelentősen gyengíti a vállalkozói életpálya és az önfoglalkoztatás negatív társadalmi megítélése, a vállalkozói szellem gyengesége, a hazai kisvállalkozások közötti együttműködés kultúrájának kialakulatlansága.
A vállalkozói lét és az önfoglalkoztatás előnyeiről ITT olvashat bővebben.

A kkv-k versenyképességi, foglalkoztatási és nemzetgazdasági jelentőségét felismerve mind az Európai Unió, mind a magyar kormányzat stratégiai prioritásként kezeli a kis- és közepes vállalkozások megerősítését. A stratégiai célok elérése érdekében változatos eszközrendszer áll a tagországok rendelkezésére az adminisztratív terhek csökkentésétől a vállalkozásalapítás megkönnyítésén, a könnyebb és olcsóbb hitelhez jutás támogatásán, illetve a vállalkozói szellem erősítésén át a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokig.

Az EU vállalkozásfejlesztési politikájáról ITT olvashat bővebben; a hazai vállalkozásfejlesztésről szóló összefoglalót ITT találja meg.