Piackutatás

Egy új vállalkozás indításának elengedhetetlen feltétele a jó üzleti ötlet, de messze nem elégséges feltétele. Az ötlet valóra váltásához üzleti tervet kell készítenünk, melyet csak úgy tudunk megalapozottan összeállítani, ha ismerjük a termékünkkel vagy szolgáltatásunkkal megcélzott piac jellemzőit: milyen üzleti környezetben, milyen versenytársakkal rivalizálva kell megtalálnunk a potenciális fogyasztóinkat, melyek a célcsoportunk elvárásai, működnek-e a környéken olyan cégek, amelyek beszállítóink lehetnek.

 

Vissza a startmezőre

Ne feledkezzünk meg arról az esetről sem, amikor a piackutatás során kiderül, hogy a kereslet és a kínálat pontosan fedi egymást, nem mutatkozik semmiféle piaci rés. Ilyenkor fájdalmas döntést kell hozni: el kell felejtenünk hosszú idő óta dédelgetett ötletünket, és más helyen vagy más termékkel kell kísérletezni. Lehet, hogy már rengeteg időt, energiát és pénzt fektettünk elképzelésünk megvalósításába, de éppen ezért nem szabad továbbra is ragaszkodni hozzá, hiszen a későbbiekben is csak vinné a pénzt. Új ötletet kell keresni vagy a piac ismeretében módosítani kell az eredetin – lényegében elölről kell kezdeni az egészet.

Piackutató cégek

A nagyobb tőkeerővel rendelkező vállalkozások nem maguk gyűjtik be a szükséges információkat, hanem profi piackutató cégeket bíznak meg ezzel a munkával. Nekik komoly kiépített infrastruktúrájuk van, felkészült szakembergárdával, megfelelő díjazás fejében nemcsak begyűjtik a piaci információkat, hanem ki is elemzik az adatokat. Mivel honlapunk kezdő vállalkozóknak szól, akiknek nem reális opció egy ilyen tanulmány megrendelése, ezért a piackutató cégek szolgáltatásaival itt nem foglalkozunk bővebben.

Sorvezető az adatgyűjtéshez

Jól kell tudni kérdezni
Először azt kell végiggondolnunk, hogy milyen információkat szeretnénk megtudni, utána azt kell kitalálni, hogy ezekhez pontosan milyen kérdések nyomán juthatunk el. Ritkán vezet célra, ha rögtön a végső kérdést tesszük fel. Ha például fagylaltot szeretnénk árulni, nem azt kérdezzük a potenciális fogyasztótól, hogy fizetne-e egy gombóc sosem hallott fantázianevű fagyiért 200 forintot, hanem elsőként aziránt érdeklődjünk, hogy szereti-e a fagyit, szokott-e a környéken fagyit vásárolni. Ha a későbbiek során az ízlését is megismerjük és a jól megválasztott kérdésekkel költési szokásait, hajlandóságát is felmértük, magunk is meg tudjuk adni a választ az eredeti kérdésre, míg a leendő fogyasztó nem tudott volna felelni rá, mivel nem ismeri pontosan a szóban forgó terméket.
 
Jegyzeteljen!
Régi mondás, hogy a szó elszáll, az írás megmarad. A sok új adat, benyomás elhomályosítja a korábbit, ezért lényeges, hogy egyből rögzítsük a beszélgetés során hallottakat.
 
Ne feledkezzen meg a menet közbeni összegzésről!
Minél több időt vesz igénybe az adatgyűjtés, annál fontosabb, hogy néha tekintsük át, mennyit sikerült addig megtudnunk és mire vagyunk még kíváncsiak. Elképzelhető ugyanis, hogy a megismert információk felülírják a piacfelmérés előtti terveket és változtatni kell eredeti menetrendünkön. Ha makacsul ragaszkodnánk korábbi elképzeléseinkhez, akkor esetleg feleslegesen kérdeznénk meg néhány embert, illetve nem járnánk utána olyan adatoknak, melyek szükségességére menet közben derül fény.

Az internetes keresés aranyszabályai

Amikor a terepmunkáról beszéltünk, említettük, hogy jól kell tudni kérdezni az emberektől. Ez az internetre fokozottan igaz – a netes keresők mindent megtalálnak, ha ügyesen írjuk be a kérdést. A következőkre figyeljünk:
  • Mindig több konkurens cég van, mint előzetesen gondolnánk. Ne elégedjünk meg egy kereséssel, akármennyi releváns céget is sikerül megtalálnunk. Próbáljuk meg különböző keresőszavakkal, más és más logika mentén megtalálni azokat a vállalatokat, amelyek az első alkalommal nem jöttek fel.
  • A keresőprogramok logikája nem egyezik meg a mi logikánkkal, azokat a találatokat fogja elsőként feladni, amelyeket a legtöbben látogatnak vagy sok rájuk a kereszthivatkozás. Ez azzal jár, hogy a legjelentősebb versenytársakat gyorsan megtaláljuk, de a többit már jóval nehezebben, pedig valószínű, hogy pont a kisebbek lesznek egy súlycsoportban velünk, azaz ők lesznek igazi riválisaink.
  • A keresők elsőként kiadott találatai sokszor nem a tényleges relevancia szerint jelennek meg, hanem az úgynevezett keresőoptimalizálás következtében.
  • A fentiekből következik, hogy nem elég egy-egy keresés első találati oldalát átnézni, tovább kell kattintani a sokadik oldalig.
  • Figyeljünk a keresés közben felbukkanó tematikus hirdetésekre és a szakmai gyűjtőoldalakra is. Ezeken is találhatunk minket érdeklő cégneveket, amelyekről aztán külön kereséssel tudhatunk meg bővebb információt.
  • Sose felejtse el ellenőrizni, hogy az adott találat honnan származik és mikori. Csak megbízható forrásokra támaszkodjunk, és ne tévesszen meg egy újnak látszó adat, mert sokszor nem az, akadnak honlapok, amelyeket ritkán frissítenek. (Erős túlzással: ha a legfrissebb hírek menüpont alatt arról írnak, hogy Árpád átlépte a Vereckei-hágót, akkor a többi információ naprakészségével kapcsolatban is gyanakodhatunk.)

Megbízhatunk-e az internetes véleményekben?

Ha röviden akarunk válaszolni a kérdésre, akkor a válasz: igen. A netezők általában motivált és nyitott emberek, azért szólnak hozzá a fórumokon, mert mondanivalójuk van a témával kapcsolatban. Véleményvezérnek is tekinthetjük őket, de ezt néhányan megpróbálják kihasználni. Mindenki ismeri a troll kifejezést – közéjük tartoznak azok a fizetett hozzászólók is, akik megbízóik termékeit az egekig dicsérik, míg a riválisokét pocskondiázzák.

Hogyan különböztessük meg a trollokat az őszintén megnyilvánuló hozzászólóktól? Először is, ne foglalkozzon az egyedi véleményekkel! Millió oka lehet annak, hogy aznap a fórumlakó miért ítélte meg másként az adott terméket, mint a többiek, az ilyen „kilógó” bejegyzések érdektelenek számunkra. Azokat a véleményeket kell figyelembe vennünk, amelyeket sokan osztanak, visszatérően felbukkannak, tehát valamilyen szinten kikristályosodottnak tekinthetők. Ezekből tudjuk meg, hogy a potenciális vevők mit várnának el a piactól, és azt is, hogy milyen kérdésekkel nincsenek tisztában.

Ha például egy fórumban azt találjuk, hogy egy cég dugóhúzói ócskák, mert hamar eltörnek, ebből több minden következhet:
 
a) A vevők tartós dugóhúzóra vágynak, ezért ha ebben utazunk, olyan dugóhúzót kell gyártanunk, ami nem megy hamar tönkre (de legalább azt kell mondanunk, hogy tartós, ha ez az igény).
b) A vevők esetleg nem használják megfelelően a dugóhúzót, ezért törnek el hamar. Ilyenkor készségesen – nem sértő módon – el kell magyarázni a fogyasztónak, miként használja a miénket úgy, hogy biztosan ne menjen tönkre.
c) Egy másik gyártó próbálja lejáratni konkurensét.

Ha benne vagyunk a szakmában, nagyon is jól tudjuk, hogy a szidott dugóhúzó tényleg vacak-e vagy sem. A fogyasztók azonban nem szakmabeliek, ők minden valószínűség szerint elhiszik azt, amit az interneten látnak.

Csak a változás állandó

A gazdaság, a piac folyamatosan változó valami. Ha elvégeztük a piackutatást, megtaláltuk a piaci rést és beindítottuk az üzletet, már ettől megváltozik minden, hiszen velünk egy új szereplő lépett színre. A piac olyan, mint egy élő szervezet, állandóan változik, amit nyomon kell követnünk, mert nem elég piacra lépnünk termékünkkel, szolgáltatásunkkal, ott is szeretnénk maradni minél tovább. Azok az adatok, amelyek ma igazak voltak és megalapozott döntést tudtunk hozni segítségükkel, egy-két éven belül menthetetlenül elavulnak, friss adatok nélkül pedig nem tudunk választ adni a menet közben folyamatosan felmerülő újabb és újabb kérdésekre. Ahhoz, hogy vállalkozásunk jól tudjon működni, időről időre el kell végeznünk a piacelemzést. Ez másodjára, harmadjára már könnyebb lesz, mint elsőre, főleg akkor, ha elmentjük forrásainkat, archiváljuk eredményre vezető keresési rutinunkat.
Miért van szükség piackutatásra?

Attól kezdve, hogy megszületett fejünkben az üzleti ötlet, addig, míg beindul a cégünk, rengeteg tennivalónk van. Ezek jelentős része adminisztratív jellegű, de elveszik az időt, elterelik a figyelmet az üzleti tervezés talán leglényegesebb eleméről, a piackutatásról, az adatok elemzéséről. Erre valóban nincs szükségünk, ha természetes monopóliummal rendelkezünk, vagy ha az üzleti ötletünk annyira unikális, olyan zseniális, hogy még senki más nem próbálta korábban megvalósítani – ám lássuk be, ez nem jellemző az esetek nagy többségére. Amúgy pedig még az is előfordulhat, hogy egyedi, eredeti, vadonatúj és zseniális ötletünkre nincs igény az adott piaci környezetben.

Fogadjuk el tehát, hogy vállalkozásunknak nagy valószínűséggel több, hasonló terméket vagy szolgáltatást kínáló céggel kell versenyeznie a fogyasztók kegyeiért, akiknek igényeit, pénzügyi lehetőségeit is meg kell ismernünk a sikeres piacra jutás érdekében. Azt is hozzá kell tenni, hogy a fogyasztók sokszor nem döntenek racionálisan, körültekintően. Előfordulhat, hogy valaki nem a fogyasztása, márkája, mérete alapján vásárol meg egy autót, hanem mert megtetszett a színe, illetve hogy csak a termék árát nézi, és nem törődik azzal, hogy fele annyi ideig sem lesz használható, mint egy másik, kicsit drágább árucikk. Illúzió, hogy a vásárló minden információ birtokában van és alapos tájékozódás után hozza meg döntését: tökéletesen tájékozott fogyasztó csak a közgazdasági tankönyvekben létezik, a valóságban nem.

Nekünk viszont tökéletesen tájékozottaknak kell lennünk. Csak a piac alapos ismeretében találhatjuk meg azt a piaci rést, ahová betörhetünk, bukkanhatunk rá arra a fogyasztói csoportra, amelyiknek szüksége lehet termékünkre, illetve szolgáltatásunkra, lelhetjük meg azt az értékesítési technikát, amellyel üzleti ötletünket érvényre tudjuk juttatni. Ha a piaci elemzés során nem találunk egy ilyen lehetőséget sem, akkor nem érdemes ragaszkodnunk eredeti ötletünkhöz, azon mindenképpen változtatnunk kell.

A vállalkozás indulásakor elengedhetetlen a piackutatás annak érdekében, hogy kiderítsük, van-e esélyünk üzleti ötletünk megvalósítására, és ha igen, milyen módon. Ha már beindult a vállalkozásunk, működik az értékesítés, akkor is érdemes tesztelni a piacot időnként, mert menet közben is szükség lehet a „finomhangolásra”. Ahhoz, hogy fejlesszük cégünket, el tudjuk kerülni az esetleges veszélyeket, tisztában kell lennünk a folyamatosan változó piaci körülményekkel.

A multik nem maguk intézik a piackutatást, hanem ezzel foglalkozó cégekre bízzák. Egy induló kisvállalkozásnak erre valószínűleg nincsen pénze, ezért alább azt vesszük sorra, hogy milyen lehetőségeink vannak önerőből beszerezni a piaci információkat, hol, milyen eszközökkel tudunk képet alkotni megcélzott fogyasztói csoportunk várható piaci reakcióiról.

Alapkérdések

A vállalkozás alapítása során kitaláltuk, hogy milyen terméket vagy szolgáltatást szeretnénk értékesíteni, felmértük a költségeket, megkerestük a potenciális beszállítókat, a következő lépés – mint már említettük – a piac megismerése. Tudnunk kell, hogy milyen a kínálat abból, amit értékesíteni kívánunk, várható-e most vagy a közeljövőben keresletélénkülés. Csak akkor tudjuk meghozni a végső döntést, hogy érdemes-e belevágni az üzletbe, ha ezeket a piaci információkat kiértékeljük. Így derülhet ki, hogy tudjuk-e olcsóbban kínálni portékánkat a konkurenciánál vagy el tudunk-e érni olyan fogyasztókat, akiket a többiek nem. Ha például van már a környéken három cipőbolt, de egyikben sem árulnak futócipőt, akkor lehet esélyünk rá, hogy ezzel sikeresen betörjünk a piacra. Hogy a környék lakói szeretnének-e futócipőt vásárolni, azt a piackutatás mondhatja meg nekünk.

A piackutatás fő kérdései

A piackutatás során három kérdéscsoportban kell válaszokat keresnünk:
  • milyen a kínálati oldal (kikkel versenyzünk)?
  • milyen a keresleti oldal (kikért versenyzünk)?
  • van-e olyan piaci rés, ahova betörhetünk?

A kérdések egyszerűnek tűnnek, az ördög azonban itt is a részletekben bújik meg. Alaposan elemeznünk kell a piacot mindhárom szempont szerint, ám abba a hibába sem szabad esnünk, hogy túl sok időt és fáradságot fordítunk a részletek feltárására. Egyrészt a piac folytonosan változik, így ami igaz volt tegnap, az nem biztos, hogy megállja a helyét holnap is, inkább a fő trendekre érdemes figyelni. Másrészt sok esetben már a kutatás, elemzés elején kiderül, hogy felesleges erőltetnünk az eredeti üzleti ötletünket, mert nem életképes, ilyenkor minek áldoznánk további energiákat a piackutatásra. A fenti példában szereplő futócipőről kiderülhet, hogy azért nem árulják az adott környéken, mert senki nem keresi, ugyanis főleg idős, beteg emberek laknak arrafelé.

Az elemzés legfontosabb lépései a következők:

Milyen a kínálati oldal (kikkel versenyzünk)?
Nézzük meg, hogy azon a piacon, ahol értékesíteni szeretnénk, milyen szereplők árusítanak, illetve szolgáltatnak, és milyen termékeket.
 
a) Kik árusítják ugyanazt a terméket, amit mi kínálunk, kik árusítnak nagyon hasonlót?
b) Van-e valamilyen helyettesítő termék, illetve szolgáltatás a környéken, ami nem ugyanaz, mint amit mi kínálnánk, de a fogyasztó a miénk helyett azt választhatná? (A cipős példánál maradva: ha cipészműhelyt szeretnénk alapítani olyan környéken, ahol az nincs, de nagyon olcsó cipőket árusító bolt több is van, akkor nincs sok esélyünk, mert az emberek inkább kidobják a használt cipőjüket és vesznek olcsón újat, mintsem hozzánk hordanák javításra.)
c) A vetélytársaink termékeinek melyek a legfontosabb tulajdonságai, erősségei, gyengeségei, például
  • ők mit állítanak magukról?
  • mit állítanak termékeikről, szolgáltatásaikról?
  • kik tartoznak a vevőkörükbe?
  • mi a piac többi szereplőjének véleménye róluk?
  • mennyibe kerülnek a termékeik?

Említettük, hogy tökéletesen tájékozott vásárló nincs. Ezért a fenti kérdésekre ne (csak) szakértőként keressünk választ, próbáljunk meg a leendő vevők fejével gondolkodni, közülük is az átlagvevő gondolatmenetét kövessük. Mi legyünk szakértők, a piac ismerői, de soha ne feledkezzünk meg arról, hogy a vevők nem azok!

Milyen a keresleti oldal (kikért versenyzünk)?
A lehetséges vevők – azaz a célcsoport – azok, akik meg szeretnék vásárolni termékünket és pénzük is van rá. Ezt a csoportot pontosan be kell határolni, megismerni szociológiai, társadalmi jellemzőiket, megtudni róluk, hogy
  • mit tartanak az általuk kedvelt, rendszeresen vásárolt árufajták legfőbb értékének? A termék ára a legfontosabb számukra vagy az egyedi formatervezés, esetleg a használhatóság, a tartósság stb.
  • kielégítőnek tartják-e a piaci kínálatot abban a szegmensben, amelyikben mi is utazunk? Ha nem, milyen termékben van hiány?
  • általában kitartanak-e megszokott árucikkeik mellett vagy nyitottak a változásra, váltásra?

Van-e olyan piaci rés, ahova betörhetünk?
Ha a fenti két kérdést meg tudtuk válaszolni, nincs más dolgunk, mint összevetni a keresleti oldalt a kínálatival, azaz megvizsgálni, hogy a kínálat ki tudja-e elégíteni a keresletet. Leegyszerűsítve, ha erre a kérdésre igen a válasz, akkor nincs dolgunk az adott piacon, ha nem, akkor azt is látni fogjuk, hol adódnak azok a piaci rések, ahol be tudunk törni termékünkkel. Ez azt jelenti, hogy:
  • meg kell nézni, akad-e olyan vevői csoport, amelyiknek olyan igénye van, amelyet a piac nem tud kielégíteni, illetve a mi termékünk, szolgáltatásunk jobban megfelelne neki, mint amihez pillanatnyilag hozzájuthat.
  • meg kell nézni, akad-e olyan versenytárs, amelyik pozícióvesztésben van a piacon, vagy a mi termékünk jobb, olcsóbb, azaz a vevői igényeknek jobban megfelel, mint az övé.

Ha elvégeztük a piackutatást és megtaláltuk a piaci rést, ráadásul pont ott, ahol eredetileg is gondoltuk, akkor szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Az is lehet, hogy több piaci rés is kirajzolódik előttünk, ilyenkor választhatunk, hogy melyik területen indulunk el, utána milyen sorrendben hódítjuk meg a piacot.

Mivel a piacelemzés azt mutatta, hogy több út is áll előttünk, mindegyik sikerrel kecsegtet, egyéni ízlés, szubjektív döntés alapján választhatjuk ki, melyiken indulunk el. Dönthetünk a legnagyobb profitot ígérő megoldás mellett, választhatjuk azt, amelyik a környezetvédelem vagy a társadalmi felelősségvállalás szempontjából a legvonzóbb. Az alapos felmérés nyomán tudjuk, melyik megoldás jár több munkával, melyik igényel nagyobb befektetést.

Hogyan szerezhet információkat?

Szerény anyagi forrásokkal rendelkező kezdő vállalkozások számára az önálló adatgyűjtés, információ beszerzés tűnik reális lehetőségnek. Ennek két, egymást kiegészítő módját különböztetjük meg:
  • személyes adatgyűjtés
  • piackutatás az interneten

A személyes adatgyűjtés
A szakirodalom „field researchnek”, azaz terepmunkának, a terepen végzett kutatásnak nevezi a személyes adatgyűjtést. E komoly szakkifejezés mögött egy látszólag nagyon egyszerű módszer áll: ki kell menni a megcélzott piacra, fel kell mérni személyesen a keresletet és a kínálatot. Hogy kezdjünk ehhez hozzá? Keressük meg azokat a boltokat, szolgáltatókat, amelyek olyan árut, szolgáltatást kínálnak, amilyennel vagy hasonlóval mi is elő akarunk rukkolni. Akár vevőnek álcázva magunkat térjünk be a konkurenciához, nézzük meg, mit kínál, milyen áron, illetve ha olyan termékről, szolgáltatásról van szó, kérjünk árajánlatot. De fel is fedhetjük kilétünket, és elmondhatjuk, milyen üzleten törjük a fejünket, megkérdezhetjük, nekik milyen nehézségeket kellett a beindításkor leküzdeniük, milyen tanácsot tudnak adni egy induló vállalkozásnak. (Vegyük figyelembe: a válaszok nem biztos, hogy őszinték lesznek.) Felkereshetjük a leendő versenytárs melletti boltokat is, érdeklődhetünk a szomszédjuk felől. A legtöbb információt azonban a vevőktől szerezhetjük be, beszédbe elegyedve velük megismerhetjük vásárlási szokásaikat, feltérképezhetjük igényeiket, anyagi lehetőségeiket.

A személyes adatgyűjtéssel szerzett információk értékelése kapcsán fontos megemlíteni, hogy ezek nem tekinthetők objektívnek, nagy részük személyes benyomáson, érzésen alapul, úgynevezett „puha adat”. Elemzéskor külön kell választani az általános, többek által is említett információkat az egyediektől. Utóbbiakat is figyelembe kell venni, de általánosítani nem szabad belőlük, a helyükön kell kezelni őket. A piacelemzés során azokra az állításokra kell elsősorban támaszkodnunk, amelyek több adatközlőtől is hasonló formában hangoztak el, így – bár nem célunk a szubjektív benyomásokat teljesen kiiktatni – használható, a piaci folyamatokat, helyzetet pontosan leíró információkhoz juthatunk.

Piackutatás az interneten
A személyes adatgyűjtést „field researchnek” neveztük, mert kint történt a terepen. Az internetes kutatást – mivel az asztalnál ülve gyűjtjük össze az információkat – „desk researchnek” hívjuk. Nemcsak a kutatás helyszínében van azonban különbség. Amíg személyesen felkeresve a terepet új, eredeti adatokat tudunk összegyűjteni, az interneten már meglévő információkra vadászunk. Ennek ellenére nem szabad lebecsülni az adatgyűjtésnek ezt a módját, mert egyáltalán nem kis teljesítmény a világhálón fellelhető elképesztő mennyiségű információ között megtalálni, és rendszerezni a minket üzleti szempontból érdeklőket. Itt a bőség zavarával állunk majd szemben: cégünk lehetséges versenytársaira, a potenciális vevőkörre rákeresve a sok találat közül el kell döntenünk, melyik releváns, melyik használhatatlan. Sok időt kell rá áldozni, de megéri, mert a terepmunka eredményei csak a netes adatokkal kiegészülve fogják kirajzolni a minket érdeklő piac jellegzetességeit.

A versenytársak elemzése az interneten

Manapság az interneten minden cégről lehet találni adatokat, legtöbbször nem is keveset. A várható vetélytársakról pillanatokon belül megtudhatjuk az alapadatokat: nagy valószínűséggel fellelhető a saját honlapjukon a tevékenységük, az árbevételük, az alkalmazottak száma, az ügyfélkörük. Hogy ezeket, valamint a még sok helyről ránk zúduló információdömpinget kezelni tudjuk, előre el kell döntenünk, hogy mire vagyunk kíváncsiak, és azt is, hogy miként, milyen rendszerben rögzítjük a megtalált adatokat és azok forrását. Önmagában adatokat gyűjtögetni nem túl hasznos tevékenység, használni csak akkor tudjuk, ha megfelelő struktúrába rendezzük őket és biztosítjuk a visszakereshetőséget.

Ha összegyűjtöttük a leendő versenytársak nevét, akkor egyenként rá kell keresnünk, mit lehet találni róluk a neten. Érdemes a következő lépéseket követni:
  • először alaposan nézzük át a honlapjukat;
  • keressünk róluk cikkeket akár a nyomtatott sajtóban (ezek egy része megtalálható a neten), akár az internetes újságokban;
  • nézzünk át blog- és fórumbejegyzéseket;
  • keressünk rá hivatalos és nyilvános cégadatbázisban;
  • ha kevés az információ és van rá forrásunk, nézzük meg egy fizetős céginformációs oldalon.

Ahogy a személyes adatgyűjtés során már említettük, interneten is kérhetünk a cégtől ajánlatot, leadhatunk próbarendelést. Így azt is megtudhatjuk, hogyan kommunikálnak az ügyféllel, mennyire készségesek, rugalmasak, milyen színvonalú a szolgáltatásuk.

A riválisok külön csoportját képezik azok a cégek, amelyek hirdetnek az interneten. Nem azért fontosak számunkra, mert csak a hirdetésből ismernénk meg a termékeiket vagy az áraikat, hanem azért, mert ők határozzák meg fogyasztói célcsoportunk gondolkozását az adott piaci szegmensben. Az lényegtelen, hogy esetleg fals információkat közölnek ezek a reklámok – azért kell őket ismerni, mert a fogyasztó előzetesen ezekből informálódik és a mi ajánlatunkat is ezekkel fogja összevetni.

A célcsoport internetes elemzése

Ezzel el is jutottunk a fogyasztókhoz. Megismerkedtünk már a kínálati oldallal, de elképzelhető, hogy akad olyan fogyasztói igény, amelyikről a konkurensek nem tudnak, vagy nem veszik figyelembe. Ezek felfedezésével, megismerésével lehetőségünk adódik rá, hogy megelőzzük a versenytársakat, behatoljunk a piaci résbe. Ilyen információkhoz jutni nem gyerekjáték – ha könnyen menne, a többi cég is megtalálta volna őket már előttünk. Blogokat, internetes fórumokat kell hozzá keresni, ahol a minket érdeklő fogyasztók megosztják egymással élményeiket, véleményüket a minket érdeklő témában.

Nem biztos, hogy a cégneves listánkkal fogunk rábukkanni azokra a fórumokra, ahol ilyen beszélgetések zajlanak. Ilyen környezetben a vevők nem valószínű, hogy hivatalos cégneveket fognak emlegetni, sokkal inkább az adott témáról, termékről ejtenek szót. Így keresésünk is az általunk forgalomba hozandó termékfajtára irányuljon. Ha fagylaltot akarunk forgalmazni, érdemes a fagyi szót beírni, kombinálva az adott környék elnevezésével – az ország másik végének cukrászdáiról folyó eszmecsere számunkra nem lesz érdekes.

Ezekből a fórumbeszélgetésekből, blogokból sok információt nyerhetünk – megtudhatjuk, mi tetszik és mi nem a konkurensek kínálatából a fogyasztóknak, mit nem találnak sehol, pedig vágynának rá. Tudni kell, hogy ezek nem statikus oldalak, óráról órára, percről percre érkezhetnek újabb hozzászólások, ezért érdemes gyakrabban visszatérni rájuk. Lehetőségünk van arra is, hogy fórumtaggá válva elmondjuk saját véleményünket, s ami még fontosabb, kérdéseket tegyünk fel a többi fórumozónak. Arra persze ügyelnünk kell, hogy ne osszunk meg velük olyan üzleti titkot, ami hátrányosan befolyásolhatná piacra lépésünket.

A piacméret elemzése

A piac méretét mindenképpen meg kell ismernünk. Nem mindegy, hogy egy óriási piacon próbálunk-e érvényesülni, mert annak egy apró szelete is komoly profittal kecsegtet, míg egy szűk piacból nagy részesedést kell kihasítanunk ahhoz, hogy érdemes legyen belevágni az üzletbe.

A nagyobb piacok esetében ráadásul azzal is számolhatunk, hogy már mások is elemezték előttünk, ennek eredménye talán nyilvános, ingyenesen hozzáférhető. Ha van ilyen elemzés, az nem váltja ki teljes mértékben a mi munkánkat, de jelentősen megkönnyíti, és sok időt takaríthatunk meg vele. Léteznek olyan állami intézmények, civil szervezetek, cégek, amelyek folyamatosan publikálnak piaci elemzéseket. Hasznos lehet utánanézni, közzétettek-e ilyesmit a mi érdeklődési területünkről. Böngészhetünk gazdasági lapokat is, felkereshetünk szakmai szövetségeket, kamarákat, ezektől is begyűjthetünk használható információkat a piaccal kapcsolatban.