Használatbavételi engedély iránti kérelem

Törzsadatok
Kódszám: 
JEGYZ00008
Témakör: 
Építésügyi hatósági feladatok
Élethelyzetek: 
Építkezés
Ügyintézési szint (további információ) 
Kérelem továbbítása
Érvényesség kezdete: 
2014. augusztus 28.
Az ügy megnevezése 
Használatbavételi engedély iránti kérelem
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés d) pont; az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés
Az ügy rövid ismertetése  (további információ) 
Használatbavételi engedély alapján vehetők használatba, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, építési engedély köteles tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha
--az műemlék, vagy
--amelynek használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot kell bevonni.


Az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.
A kérelmet – a használat megkezdése előtt – az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, de az építési engedély hatályossága alatt kell benyújtani.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 44. § (1) és (4) bekezdése, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.8.) Korm rendelet
39. § (1) és (4) bekezdés
A hatáskörrel rendelkező hatóság  (további információ) 
Területileg illetékes első fokú építésügyi hatóságok

1) Az elsőfokú általános építésügyi hatóság
­ a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
­ a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
­ a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe. A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki.

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
­ az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal (a műemlékek kivételével), illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében,
- az első fokú általános építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal
a fentiekben felsoroltak mellett ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti érdekvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve
­ a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.

5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal (a műemlékek kivételével), illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§ (1)-(4) és (7) bekezdés
Jogosultak köre  (további információ) 
építtető (kérelmező), vagy meghatalmazottja
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont
Kizáró okok  (további információ) 
Kizáró ok nincs. Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy képviselője útján járhat el.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet
Csak személyesen intézhető-e az ügy?  (további információ) 
Nem, meghatalmazott útján is eljárhat
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
7. § (1) bekezdés g) pont
Helyben intézhető-e az ügy?  (további információ) 
NEM, azt továbbítani kell a hatáskörrel és illetékeséggel rendelkező járásközponti jegyzőnek, vagy a megyei/fővárosi kormányhivatal járási építésügyi illetve építésügyi és örökségvédelmi hivatalához.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(4) bekezdés és (7) bekezdés
Kapcsolódó ügyek  (további információ) 
Építési engedély kiadása iránti kérelem JEGYZ00002
Fennmaradási engedély kiadása iránti kérelem JEGYZ00011 Országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem JEGYZ00023
Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem JEGYZ00026
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés
Ügyintézési határidő  (további információ) 
Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban az érdemi döntést, ha
a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül,
b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül hozza meg. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a szakhatóság eljárásának időtartama.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § (6) bekezdés; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (3)
Az ügyfél által közlendő adatok  (további információ) 
1. Az ügyfélnek és képviselőjének a nevét a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
8. az építtető aláírását.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 35. § (1) bekezdés, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés
Van-e lehetőség elektronikus ügyintézésre?  (további információ) 
Igen.
(2013.01.01-jétől ÉTDR)
A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelem mellékletét, az építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR rendszerbe való feltöltéssel lehet benyújtani.
A kérelmet fogadó szerv - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
8. § (1) és (5) bekezdés
72.§ (1) bekezdés
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény
53/A. § (1) bekezdés
Az ügyfél által csatolandó dokumentumok  (további információ) 
Mellékelni kell:
1. papír alapon vezetett építési napló esetében
1.1. az építési napló összesítő lapját,
1.2. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. melléklete szerinti kitöltött statisztikai lapot,
2. ha az ügyben szakhatósági közreműködést írt elő az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, amennyiben a kérelem benyújtásakor az előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,
3. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
Mellékelni lehet:
4. az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll,
5. a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 39. § (8)-(9) bekezdés, 5. melléklet
Eljárási költségek  (további információ) 
Az építésügyi hatósági eljárás illetéke a használatbavételi engedélyezés esetében az építési engedély megadására irányuló építési engedélyezési, módosított építési engedélyezési, összevont eljárási, összevont telepítési eljárási, illetve integrált eljárási illetékkel megegyező mértékű. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint. Illetékmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása.
környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja 8500 Ft
erdészeti szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja 7500 Ft
népegészségügyi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja 8700 Ft
műszaki biztonsági szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja 11000 Ft
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet XV. fejezet I. pont 9. alpont és IV., VI. pont; a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. Melléklet 15.7.1.; az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. melléklet XI. 19. alpont; a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet VI. 2.2. alpont; a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági, valamint hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 20/2010. (XII. 31.) NGM rendelet Melléklet 10. pont 2. alpont
Az ügyre vonatkozó jogszabályok  (további információ) 
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról,
valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló
313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény;
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról,
valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló
313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény;
Ügyféltájékoztató  (további információ) 
Az offline kérelem benyújtás:
A benyújtáshoz az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül kitölthető. Az elkészült dokumentumot, amely a mellékleteket is tartalmazza, az ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR rendszeréhez eljuttatni.

Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben.
Fogalmak  (további információ) 
A benyújtáshoz az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül kitölthető. Az elkészült dokumentumot, amely a mellékleteket is tartalmazza, az ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR rendszeréhez eljuttatni.

Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, és tehet nyilatkozatokat az ÉTDR-ben. Az online kérelem benyújtás:
A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1. Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.
2. Belépés tanúsítvánnyal: az elektronikus aláírást használó ügyfélnek biztosítja a rendszer, hogy e‐aláírásának nyilvános kulcsát megadva és a belépési kérelem nyomtatványt kitöltve lépjen be az ÉTDR‐be.
3. Belépés egyedi kóddal

Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus gyűjtőtárhelyet (mappát) lehet nyitni, amelyben gyűjthető: a kérelem és mellékletei ezen kívül összegyűjthetők és tárolhatók az előzetes szakhatósági állásfoglalások és egyéb szükséges dokumentumok. Innen indítható is a kérelem.Az építtető a használatbavételi engedélykérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan a gyűjtő tárhely igénybevételével vagy papír alapon. Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti
a) annak vizsgálatát, hogy a tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak,
b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e
ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy
bb) további szakhatósági közreműködés,
c) tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről,
d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását,
f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását.
Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint
b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően,
c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel,
e) a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének ismertetésével,
f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,
g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,
h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Új épület építése vagy meglévő épület - az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
2. §
8. §
9. § (4) bekezdés

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont
Az elektronikus ügyintézési megoldások elérhetősége  (további információ) 
https://www.etdr.gov.hu/
http://www.e-epites.hu/etdr/nyomtatvany
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról,
valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló
313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
3. § (1) bekezdés
5. § (7) bekezdés
Kapcsolódó fájlok: 
adatlap
Épület használatbavételi engedélyezéséhez és használatbavételi tudomásulvételéhez statisztikai adatlap