Összevont telepítési eljárás iránti kérelem

Törzsadatok
Kódszám: 
JARAS00040
Témakör: 
Építésfelügyelet
Élethelyzetek: 
Építkezés
Ügyintézési szint (további információ) 
Kérelem továbbítása
Érvényesség kezdete: 
2014. augusztus 28.
Az ügy megnevezése 
Összevont telepítési eljárás iránti kérelem
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/B. §;
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezet
Az ügy rövid ismertetése  (további információ) 
Az építtető kérelmére - a sajátos építményfajták kivételével - összevont telepítési eljárást kell lefolytatni, ha az építési beruházás megvalósításához szükséges követelmények tisztázásához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges:
a) a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakasza,
b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás,
c) a környezetvédelem vonatkozásában a a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti
ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy
cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,
e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár
ea) az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása, vagy
f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,
g) a régészet vonatkozásában
ga) a próbafeltárás vagy a megelőző régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy
gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás és a további régészeti feladatellátás meghatározására irányuló eljárás,
h) az építési engedélyezési eljárás,
j) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás.

Az összevont telepítési eljárás
az a)-g) pont szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és
a h)-j) pont szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ)
áll.

Az összevont telepítési eljárásban
a) a c)-e) pont szerinti önálló engedélyezési eljárásokat lefolytató hatóságok szakhatóságként (a továbbiakban: ügydöntő szakhatóság),
b) a b)-j) pont szerinti önálló engedélyezési eljárásokban - külön jogszabályok szerint - egyébként érintettség esetén részt vevő szakhatóságok és az a) pont szerinti településrendezési eszköz egyeztetési eljárásában vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek is - ha nem ügydöntő szakhatóságok - szakhatóságként (a továbbiakban: megalapozó szakhatóság)
vesznek részt.

Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak az első szakasz megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29. § (1)-(3) bekezdés, (8) bekezdés
A hatáskörrel rendelkező hatóság  (további információ) 
Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság folytatja le ezt az eljárást, amely hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal, illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pont
Jogosultak köre  (további információ) 
építtető vagy meghatalmazottja
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az épített környezet alapkításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pontja
Kizáró okok  (további információ) 
Kizáró ok nincs. Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személy képviselője útján járhat el.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Csak személyesen intézhető-e az ügy?  (további információ) 
Nem, meghatalmazott útján is eljárhat
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés g) pont
Helyben intézhető-e az ügy?  (további információ) 
NEM, azt továbbítani kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei/fővárosi kormányhivatal járási építésügyi vagy építésügyi és örökségvédelmi hivatalához.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(4) bekezdés és (7) bekezdés
Kapcsolódó ügyek  (további információ) 
Építési engedély kiadása iránti kérelem JEGYZ00002
Használatbavételi engedély iránti kérelem JEGYZ00008
Országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem JEGYZ00023 Építésügyi hatósági engedélyek hatályának meghosszabbítása iránti kérelem JEGYZ00024 Építésügyi hatósági eljárásokban jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem JEGYZ00025 Használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem JEGYZ00009 Építésügyi hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem JEGYZ00014
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés
Ügyintézési határidő  (további információ) 
Telepítési hatásvizsgálati szakasz:
Az építésügyi hatóság a THSZ-ben a döntést
a) hiánytalan kérelem esetén az utolsó szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől,
b) hiányos kérelem esetén az utolsó hiányzó dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől
számított tizenöt napon belül hozza meg.

Integrált építési engedélyezési szakasz:
Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést
a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától,
b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől
számított tizenöt napon belül meghozza.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés; 33. § (1) bekezdés
Az ügyfél által közlendő adatok  (további információ) 
1. Az ügyfélnek és képviselőjének a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben
5.1. az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.2. a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
5.3. a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
8. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
9. az építtető aláírását,
- a kiváltott eljárásoktól függően -
azt, hogy a 29. § (1) bekezdésében felsoroltak közül mely hatóságok milyen eljárásainak integrálását kérik az összevont telepítési eljárásban,
a termőföld végleges más célú hasznosításának, erdő esetén annak termelésből történő kivonásának pontos célját, a szükséges teljes területigényt,
a kérelmezett telekalakítás célját, az építési beruházás jellegét és - a 29. § (3) bekezdése szerinti jellemzőkre utalással - rövid ismertetését,
annak felsorolását, hogy a telepítési hatásvizsgálati szakasz egyes szakhatósági eljárásaihoz milyen mellékletek kerülnek benyújtásra
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
35. § (1) bekezdés; az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7. §, 31. § (2) bekezdés
Van-e lehetőség elektronikus ügyintézésre?  (további információ) 
Igen.
(2013.01.01-jétől ÉTDR)
A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelem mellékletét, az építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR rendszerbe való feltöltéssel lehet benyújtani.
A kérelmet fogadó szerv - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. § (1) és (5) bekezdés, 72.§ (1) bekezdés

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/A. § (1) bekezdés
Az ügyfél által csatolandó dokumentumok  (további információ) 
Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, de a kérelem benyújtásakor csak a telepítési hatásvizsgálati szakasz (első szakasz) megindításához szükséges mellékleteket kell csatolni.
Telepítési hatásvizsgálati szakasz megindításához - érintettségtől függően - mellékelni kell:
1. adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltésssel az építészeti-műszaki és egyéb dokumentációt,
2. ha az ügyben szakhatósági közreműködést írt elő az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentációt, amennyiben a kérelem benyújtásakor az előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,
3. a telekalakítás engedélyezéséhez szükséges hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot,
4. az előzetes régészeti dokumentációt és a földmunkákat bemutató terveket, vagy az örökségvédelemi hatóság nyilatkozatát a terület régészeti érintettségéről, valamint a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról,
5. ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést,
8. az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását,
9. a településrendezési szerződés másolatát és a településrendezési eszköz egyeztetéséhez - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben - előírt telepítési tanulmánytervet, ha az építési beruházás megvalósítása érdekében településrendezési eszköz készítése vagy módosítása szükséges.
Az Integrált építési engedélyezési szakasz (második szakasz) megindításához - a tartalomtól függően - mellékelni kell:
1. adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel
1.1. a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
1.2. az ügydöntő szakhatósági állásfoglalás beszerzéséhez szükséges 7. melléklet szerinti dokumentációt.
2. a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását,
3. az építési beruházás megvalósításához még szükséges a 29. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti önálló eljárásban kiadott jogerős engedély megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
4. az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést,
5. ha az építtető kérte, az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott hat hónapnál nem régebbi szakmai nyilatkozatát,
továbbá, ha az építtető az összevont telepítési eljárásban nem kérte a telepítési hatásvizsgálati szakasz lefolytatását:
6. az építmény építése, bővítése, a településképet érintő átalakítása esetén
6.1. a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét,
6.2. a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a főpolgármester településképi véleményét
vagy
7. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29. § (8) bekezdés, 32. § (2) bekezdés, 35. § (3)-(4) bekezdés
Eljárási költségek  (további információ) 
Összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül
A) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint,
B) az építési engedélyezési szakasz illetéke
a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
db) az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,
g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet XV. fejezet I. pont 4. alpontja
Az ügyre vonatkozó jogszabályok  (további információ) 
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet;
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény;
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet;
Ügyféltájékoztató  (további információ) 
http://www.e-epites.hu/lakossagi-tajekoztatok
Fogalmak  (további információ) 
Az online kérelem benyújtás:
A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1. Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.
2. Belépés tanúsítvánnyal: az elektronikus aláírást használó ügyfélnek biztosítja a rendszer, hogy e‐aláírásának nyilvános kulcsát megadva és a belépési kérelem nyomtatványt kitöltve lépjen be az ÉTDR‐be.

Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet lehet nyitni, amelyben gyűjthető: a kérelem és mellékletei ezen kívül összegyűjthetők és tárolhatók az előzetes szakhatósági állásfoglalások, Innen indítható a kérelem is. .
Az offline kérelem benyújtás:
A benyújtáshoz az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül kitölthető. Az elkészült dokumentumot, amely a mellékleteket is tartalmazza, az ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR rendszeréhez eljuttatni. Az építési beruházás megvalósítása érdekében összevont telepítési eljárás lefolytatása kezdeményezhető. Az összevont telepítési eljárás két szakaszból áll:
a) telepítési hatásvizsgálati szakasz,
b) integrált építési engedélyezési szakasz.
Az összevont telepítési eljárást építésügyi hatósági szolgáltatás előzi meg. Ha az építési beruházás megvalósításához a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv módosítása is szükséges, az erről szóló településrendezési szerződés megkötését követően indítható az összevont telepítési eljárás. Ebben az esetben a telepítési hatásvizsgálati szakasz és annak döntése kiváltja a településrendezési jóváhagyási eljárás külön jogszabályban előírt véleményezési és egyeztetési szakaszát. Az építtető kérelmére - a sajátos építményfajták kivételével - összevont telepítési eljárást kell lefolytatni, ha az építési beruházás megvalósításához szükséges követelmények tisztázásához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges:
a) a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakasza,
b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás,
c) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti
ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy
cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,
e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár
ea) az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása,
f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,
g) a régészet vonatkozásában
ga) a próbafeltárás vagy a megelőző régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy
gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás és a további régészeti feladatellátás meghatározására irányuló eljárás,
h) az építési engedélyezési eljárás,
j) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás.
áll.
Az összevont telepítési eljárásban
a) ügydöntő szakhatóság,
b) megalapozó szakhatóság (ideértve a településrendezési eszköz egyeztetési eljárásában vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szerveket is)
vesznek részt. Az építtető az összevont telepítési eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása előtt hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az összevont telepítési eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatósághoz, melynek keretében az eljáró hatóságtól és annak útján az érintett szakhatóságoktól
a) tájékoztatást kérhet
aa) az erdő igénybevételének feltételeiről, a benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról,
ab) a beruházással érintett telekre vonatkozóan a termőföld minőségéről, a más célú hasznosítás engedélyezéséhez benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról,
ac) előzetes régészeti dokumentáció és a földmunkákat bemutató tervek benyújtásával a beruházással érintett telek régészeti érintettségéről és a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról,
ad) arról, hogy van-e a tevékenységnek jelentős hatása a környezetre, ettől függően milyen további környezetvédelmi engedélyek lefolytatásra kerüljön sor és annak mi a tartalma,
b) kérheti továbbá
ba) annak vizsgálatát, hogy az elektronikus gyűjtőtárhelyen gyűjtött kérelmének, dokumentumainak tartalma, mellékletei és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e a THSZ lefolytatásához,
bb) tájékoztatását arról, hogy az összevont telepítési eljárás lefolytatásához szükséges-e további melléklet becsatolása vagy szakhatósági közreműködés,
bc) tájékoztatását az összevont telepítési eljárás és a szakhatósági közreműködés illetékének, illetve igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről,
bd) tájékoztatását a leendő ügyféli körről és a várható hatásterületről.
A telepítési engedély az összevont eljárások fajtáitól függően egyben
a) elvi építési keretengedély,
b) telekalakítási engedély,
c) termőföld végleges más célú hasznosításának engedélye,
d) az erdő területi igénybevételének engedélye,
e) régészeti feltárási engedély,
f) környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély,
g) a településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény.
Az IÉSZ a következő önálló eljárásokat válthatja ki:
a) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
b) építési engedélyezési eljárás,
c) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása.
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtását megelőzően az építtető az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra
a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei,
b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint
c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok
összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít.

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa.
Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.
Az építésügyi hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen
a) az illeszkedés követelményeit,
b) hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,
c) hogy az érintett telken az építési tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e,
d) hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.
Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező, építtető a kérelmet az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be
a) papír alapon vagy
b) elektronikusan
ba) párbeszédre épülő (online),
bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline).
A kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul.
4. Állagmegóvás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési tevékenység.
8. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.
17. Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.
23. Emeletráépítés: meglévő építmény függőleges irányú bővítése egy vagy több emelet-szint létesítése érdekében.
28. Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze, amelyen - a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával, vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető területrészen - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület (épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők).
30. Építési telek: az a telek,
a) amely beépítésre szánt területen fekszik,
b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.
36. Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.
37. Felvonulási építmény: az építmény (építmények) kivitelezését szolgáló, az építés befejezéséig fenntartható építmény.
48. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
49. Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.
54. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.
61. Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.
63. Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység.
68. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.
69. Közműpótló műtárgy: a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy.
78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.
86. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
g) állat ól, állatkifutó,
h) trágyatároló, komposztáló,
i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
k)-l)
93. Önálló építmény: független építményszerkezetekkel, valamint vezetékrendszerrel és berendezésekkel megvalósított, más építményhez legfeljebb tűzfalakkal csatlakozó építmény.
95. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.
126. Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. endelet 2. §
Az elektronikus ügyintézési megoldások elérhetősége  (további információ) 
https://www.etdr.gov.hu/
http://www.e-epites.hu/etdr/nyomtatvany
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
3. § (1) bekezdés
5. § (7) bekezdés
Kapcsolódó fájlok: 
Formanyomtatvány
Építésügyi hatósági kérelem
Formanyomtatvány
Építésügyi hatósági kérelem
Formanyomtatvány
Építésügyi hatósági kérelem
Formanyomtatvány
Építésügyi hatósági kérelem
Formanyomtatvány
Építésügyi hatósági kérelem
Formanyomtatvány
Építésügyi hatósági kérelem
Formanyomtatvány
Építésügyi hatósági kérelem