Tervezett építési tevékenység engedélyezésére, tudomásulvételére, a választott eljárástípus lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes építésügyi, építésfelügyeleti hatóság megnevezéséről és elér

Törzsadatok
Kódszám: 
JARAS00045
Témakör: 
Építésfelügyelet
Élethelyzetek: 
Építkezés
Ügyintézési szint (további információ) 
Tájékoztatás
Érvényesség kezdete: 
2014. augusztus 28.
Az ügy megnevezése 
Tervezett építési tevékenység engedélyezésére, tudomásulvételére, a választott eljárástípus lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes építésügyi, építésfelügyeleti hatóság megnevezéséről és elérhetőségéről való tájékoztatás
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés; az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Az ügy rövid ismertetése  (további információ) 
Az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóság: a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző. A Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában -, az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására, a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben, az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben, a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás esetén az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként építmények, építési tevékenységek tekintetében a járási építésügyi hivatal, illetve járási (I. és V. kerületi) építésügyi és örökségvédelmi hivatal jár el;.Építésfelügyeleti hatóságként első fokon kormányrendeletben kijelölt járási építésügyi hivatal, illetve járási (I. és V. kerületi) építésügyi és örökségvédelmi hivatal jár el.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet
A hatáskörrel rendelkező hatóság  (további információ) 
Területileg illetékes első fokú építésügyi hatóságok

1) Az elsőfokú általános építésügyi hatóság
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
­ a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
­ a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok). A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki.

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
­ az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal (kivéve a műemlékek) illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében,
- az elsőfokú általános építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve
a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.


5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal, illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§ (1)-(4) és (7) bekezdés
Jogosultak köre  (további információ) 
Építtető vagy meghatalmazottja
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 4. pont
Kizáró okok  (további információ) 
Nincs. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes szemály képviselője útján.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Csak személyesen intézhető-e az ügy?  (további információ) 
építési és építésfelügyeleti ügyekben az ügyfél meghatalmazottja útján is eljárhat;
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés g) pont
Helyben intézhető-e az ügy?  (további információ) 
Helyben intézhető az ügy.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés
Kapcsolódó ügyek  (további információ) 
Építési engedély kiadása iránti kérelem_JEGYZ00002
Bontási engedély kiadása iránti kérelem_JEGYZ00006
Fennmaradási engedély kiadása iránti kérelem_JEGYZ00011
Használatbavételi engedély kiadása iránti kérelem_JEGYZ00008
Összevont engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem_JEGYZ00013
Országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem_JEGYZ00023
Bontás tudomásulvétele iránti kérelem_JARAS00041
Előzetes építésügyi szakhatósági állásfoglalás iránti kérelem_JEGYZ00028
Építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem_JEGYZ00029 Építésügyi hatósági engedélyek hatályának meghosszabbítása iránti kérelem_JEGYZ00024 Építésügyi hatósági eljárásokban jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem_JEGYZ00025 Használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem_JEGYZ00009 Építésügyi hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem_JEGYZ00014 Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem_JEGYZ00026
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés, 46.§ (2) bekezdés
Ügyintézési határidő  (további információ) 
Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés
Az ügyfél által közlendő adatok  (további információ) 
A tájékoztatás iránti kérelemnek nincs jogszabályban rögzített adattartalma. Az ügyfél a tájékoztatást bármilyen kapcsolattartási formában kérheti.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/C. § (1) bekezdés
Van-e lehetőség elektronikus ügyintézésre?  (további információ) 
A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett.
Az ügyfél bármilyen kapcsolattartási formát használhat tájékoztatáskérés céljából.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpont, c) pont, (8) bekezdés, 28/B. § (1) bekezdés, (4) bekezdés
Az ügyfél által csatolandó dokumentumok  (további információ) 
Nincs kötelezően csatolandó dokumentum. A tájékoztatás iránti kérelemben az ügyfélnek meg kell adnia, hogy mire, milyen eljárásra irányulóan kéri a tájékoztatást, illetve milyen üggyel összefüggésben
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés
Eljárási költségek  (további információ) 
A tájékoztatás kapcsán nem merül fel eljárási költség. Illeték- és díjmentes
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1. § (1) bekezdés; A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általanos szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 12. § (2) bekezdés
Az ügyre vonatkozó jogszabályok  (további információ) 
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény;
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény;
Ügyféltájékoztató  (további információ) 
Fogalmak  (további információ) 
lásd egyedi eljárások leírásában jegyző: önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzat hivatalvezetője, önkormányzati és államigazgatási hatósági eljárások címzettje. Járási Kormányhivatal Építésügyi Hivatala: a járási kormányhivatalelsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyeket intéző önálló szakigazgatási szerve. Járási Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala: a járási kormányhivatal elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti, valamint örörkségvédelmi hatósági ügyeket intéző önálló szakigazgatási szerve. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala: a megyei kormányhivatal másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti, valamint örökségvédelmi hatósági ügyeket intéző, továbbá egyes megyékben állami főépítészi feladatokat ellátó önálló szakigazgatási szerve.
Az elektronikus ügyintézési megoldások elérhetősége  (további információ) 
lásd egyedi eljárások leírásában
NEM
Az ÉTDR egy konkrét eljárás esetén természetesn felajánlja az eljáró hatóságot, de ügy indítás hiányában tájékoztatni nem feladata.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Nincs jogszabályi háttér az ügykör elektronikus megállapítására