Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem

Törzsadatok
Kódszám: 
JEGYZ00026
Témakör: 
Építésügyi hatósági feladatok
Élethelyzetek: 
Építkezés
Ügyintézési szint (további információ) 
Kérelem továbbítása
Érvényesség kezdete: 
2014. augusztus 28.
Az ügy megnevezése 
Veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés n) pont
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet 55. §
Az ügy rövid ismertetése  (további információ) 
Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében végzett jogszerűtlen építési tevékenységgel
a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását,
b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását,
c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását
az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére - ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel - építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés n) pont
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet 55. §
A hatáskörrel rendelkező hatóság  (további információ) 
Területileg illetékes első fokú építésügyi hatóságok

1) Az elsőfokú általános építésügyi hatóság
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
­ a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
­ a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok). A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki.

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
­ az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal (kivéve a műemlékek) illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében,
- az elsőfokú általános építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve
a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.


5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal, illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§ (1)-(4) és (7) bekezedés
Jogosultak köre  (további információ) 
Építtető vagy tulajdonos, illetve meghatalmazottja
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés g) pont, 55. § (1) bekezdés
Kizáró okok  (további információ) 
Nincs.Korlátozottan cselekvőképes, cselekvőképtelen személy képviselője útján.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet
Csak személyesen intézhető-e az ügy?  (további információ) 
Az ügyfél nem csak személyesen járhat el, van lehetőség képviseletre, meghatalmazásra
Vonatkozó jogszabályhelyek:  A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. § (1) bekezdés
Helyben intézhető-e az ügy?  (további információ) 
NEM, azt továbbítani kell a hatáskörrel és illetékeséggel rendelkező járásközponti jegyzőnek, vagy a megyei/fővárosi kormányhivatal járási építésügyi illetve építésügyi és örökségvédelmi hivatalához.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(4) bekezdés és (7) bekezdés
Kapcsolódó ügyek  (további információ) 
Fennmaradási engedély kiadása iránti kérelem (JEGYZ00011)
Fennmaradási és továbbépítési engedély kiadása iránti kérelem (JEGYZ00012)
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés c) pont, 48/A. § (6) bekezdés c) pont
Ügyintézési határidő  (további információ) 
Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén
a) az elutasításról határozatban dönt, vagy
b) a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - hallgatással tudomásul veszi.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet 55. § (4) bekezdés
Az ügyfél által közlendő adatok  (további információ) 
Az ügyfélnek közölnie kell:
1. Az ügyfélnek és képviselőjének a nevét a lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget,
2. az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
3. a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
4. a kérelem tárgyát és annak rövid leírását,
5. a kérelem tárgyával összefüggésben a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
6. a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
7. meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását
8. az építtető aláírását.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 35. §
Van-e lehetőség elektronikus ügyintézésre?  (további információ) 
Igen.
(2013.01.01-jétől ÉTDR)
A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelem mellékletét, az építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR rendszerbe való feltöltéssel lehet benyújtani.
A kérelmet fogadó szerv - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
8. § (1) és (5) bekezdés
72.§ (1) bekezdés
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény
53/A. § (1) bekezdés
Az ügyfél által csatolandó dokumentumok  (további információ) 
Mellékelni kell:
1. adathordozón vagy az ÉTDR-be való feltöltésssel az építészeti-műszaki dokumentációt, 2. jogszabályban előírt esetekben
2.1. a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a főpolgármester településképi véleményét vagy
2.2. a településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet 42. § (4) bekezdés, 55. § (2) bekezdés,
Eljárási költségek  (további információ) 
10.000.- forint illeték
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73. § (1)-(2) és (4a) bekezdés, Melléklet XV. fejezet I. pont 13. alpont
Az ügyre vonatkozó jogszabályok  (további információ) 
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Ügyféltájékoztató  (további információ) 
Nem áll rendelkezésre ügyfél tájékoztató, azonban az eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó előírásokat az alábbi eltérő szabályok figyelembe vételével kell alkalmazni:
Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, a jogszerűtlen építési tevékenységgel
a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását,
b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását,
c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását
az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére - ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel - építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi.

Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg.
Az építésügyi hatóság
a) az elutasításról határozatban dönt, vagy
b) a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - hallgatással tudomásul veszi.

http://www.e-epites.hu/2580
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 18.) Korm. rendelet 55. §
Fogalmak  (további információ) 
Jogszerűtlen építési tevékenység: Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet
a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül,
b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően,
c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -,
d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére
végzik.
A hatóság hallgatása, tudomásulvétel:.Ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, jogszabály rendelkezhet úgy, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést. . A gyakorlatban azonban nem mindig elegendő, hogy a hallgatással megszerzett jogokról csak a hatóságnak és az ügyfélnek van tudomása. Erre tekintettel a megszerzett jogokat kötelező a kérelemre rávezetni. Ha szükségessé válik, hogy az ügyfél a megszerzett jogait bizonyítsa, a hatóság azt elősegíti és az ügyfél kezdeményezésére, az ügyfélnél levő másodpéldányra a jogokat rávezeti vagy a hatóságnál lévő példányról készített másolatot az ügyfél rendelkezésére bocsátja. Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, jogszerűtlen építési tevékenységgel
a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását,
b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását,
c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását
az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére - ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel - építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi. A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (2) bekezdés
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (2) bekezdés
Az elektronikus ügyintézési megoldások elérhetősége  (további információ) 
https://www.etdr.gov.hu/
http://www.e-epites.hu/etdr/nyomtatvany
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról,
valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló
313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
3. § (1) bekezdés
5. § (7) bekezdés
Kapcsolódó fájlok: 
kérelem melléklet
A kérelem mellékletei: illetékbélyeg
kérelem melléklet
kérelem mellékletei
kérelem melléklet
Az építési tevékenységgel érintett telek címe, helyrajzi száma
kérelem melléklet
Építésügyi hatóság szakmai nyilatkozata Előzmények
kérelem melléklet
A kérelmező(k) adatai
Kérelem
Építésügyi hatósági kérelem
kérelem melléklet
A kérelmező(k) adatai