Vállalkozás alapítása

Vállalkozást alapítani manapság könnyen és gyorsan lehet, ráadásul a költségek sem tekinthetők túl magasnak. A későbbi siker érdekében azonban mindenkinek alaposan végig kell gondolnia, milyen vállalkozási formában szeretne dolgozni, milyen tevékenységet végezne, melyik banknál nyitna számlát és milyen formában kíván majd adózni.

 

A kkv-k szerepe

A kis- és közepes méretű vállalkozásoknak (kkv-k) három fajtáját különböztetjük meg, mivel idetartoznak a mikrovállalkozások is. Gazdasági szerepük óriási mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Az unión belül a vállalkozások 99%-át teszi ki a bő 20 millió kis- és középvállalkozás, az állami cégeket nem számítva ezekben dolgozik az alkalmazottak 66%-a és ez a 20 millió kkv termeli meg az EU bruttó hozzáadott értékének több mint a felét. Az alábbi táblázatból megismerhetik a kis- és közepes méretű vállalkozások besorolási paramétereit.
 
  Középvállalkozás Kisvállalkozás Mikrovállalkozás
Alkalmazottak száma 50-250 10-49 0-9
Árbevétel Max. 50 millió euró Max. 10 millió euró 2 millió euró alatt
Mérlegfőösszeg Max. 43 millió euró Max. 10 millió euró 2 millió euró alatt

Mi lesz a korábban kisebb törzstőkével alapított kft.-kkel?

A 2014. március 15-én hatályba lépett Új Ptk. kötelezi a kft.-ket, hogy törzstőkéjük összege érje el a 3 millió forintot. Azok a cégek, amelyek a korábbi szabályozásnak megfelelően ennél kisebb tőkeminimummal alakultak (a korábbi határ 500 ezer forint volt), két év haladékot kapnak a feltőkésítésre. A hiányzó összeget nem kell feltétlenül készpénzben befizetni, a kft. felosztható nyereségéből is megoldható a tőkepótlás.

A tevékenység kiválasztása

A tevékenység kiválasztása azért fontos, mert számlát kiállítani csak olyan tevékenységről lehet, amelyik szerepel a cég bejelentett tevékenységei között. Könnyebbség viszont, hogy a főtevékenységen kívül (mely a vállalkozás leginkább jellemző tevékenysége)  a többi tevékenység nem szerepel a cégnyilvántartásban. Azokat csak az adóhatóság tartja nyilván, hozzá pedig költségmentesen be lehet jelenteni egy-egy új tevékenységet szükség esetén. Ha mindez a cégnyilvántartás része volna, akkor csak a társasági szerződés költséges módosításával lehetne új tevékenységet felvenni vagy egy régit törölni.

A tevékenységek bejelentésekor bármit be lehet írni, ami nincs külön engedélyhez, végzettséghez kötve. A választható tevékenységeket a TEÁOR ’08 (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) tartalmazza, az ott megadott kódokkal kell dolgozni. Ehhez a Központi Statisztikai Hivatal szolgáltatása nyújt segítséget.

Hogyan válasszunk könyvelőt?

Átlagban évi 10 millió forint nettó bevétel alatt a számviteli törvény nem írja elő kötelezően könyvelő alkalmazását, 10 millió forint felett igen. Ennek ellenére melegen ajánlott a kisebb árbevételű cégeknek is könyvelőt alkalmazni, mert a cégvezető számára képtelenség követni az állandóan változó gazdasági jogszabályokat, egy-egy hiba, késlekedés viszont komoly büntetéssel is járhat. Mivel bizalmi feladatról van szó, érdemes komoly referenciával rendelkező könyvelőt választani, ne a könyvelési díj mértéke legyen a legfontosabb szempont! Lehet átalánydíjban megállapodni, lehet a lekönyvelt mennyiség alapján fizetni, de fontos a körültekintő szerződés, a feladatok és a felelősség pontos meghatározása, a felelősségbiztosítás ellenőrzése.

Az Ügyfélkapu

Az e-közigazgatás mindenki számára elérhető felülete az Ügyfélkapu, mely ügyfélbeléptető és -azonosító rendszerként működik, és lehetővé teszi, hogy bárki az interneten intézhesse ügyeit kényelmesen és biztonságosan, személyazonosságának igazolása után. Az Ügyfélkaput nemcsak az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre lehet használni, hanem ezen keresztül intézhetők az adóbevallások, az anyakönyvi ügyek, a lakcímnyilvántartással kapcsolatos feladatok. Magánszemélyként használatához mindössze regisztrációra van szükség, gazdasági társaság képviselőjeként viszont e mellett postán be kell küldeni a NAV-nak a 15T180 számú adatlapot. Gazdasági társaságot az Ügyfélkapun keresztül csak képviselője, nagykorú alkalmazottja, adótanácsadója, könyvelője vagy ügyvédje képviselheti.

Bankszámlanyitás

Az egyéni vállalkozóknak nem, a társas vállalkozásoknak viszont kötelező vállalkozói bankszámlát nyitni és a cég átutalásait kizárólag ezen keresztül intézni. A cégalapításnak ez ugyan már nem része (az lezárult a bejegyzéssel), azért említjük meg mégis itt, mert a bejegyzést követően 8 nap áll a cég ügyvezetőjének rendelkezésére, hogy megnyissa céges bankszámláját. Erre a számlára kell befizetni a társasági törzsbetéteket is, amit addig a házipénztárban őriztek. Bár nem kötelező, javasolt az egyéni vállalkozóknak is keresni egy megfelelő számlakonstrukciót, mert bonyodalmat okozhat, ha a vállalkozó lakossági bankszámláján keveredik a vállalkozói és a magán pénzforgalom.
Vállalkozónak lenni egészen más munka és életforma, mint az alkalmazotti lét. Az alkalmazott minden hónapban megkapja a fix jövedelmét, a vállalkozó élete viszont sokkal bizonytalanabb. Jövedelme vállalkozása sikerétől függ, vagyis adódhat olyan időszak, amikor nincs bevétele, máskor viszont egy átlagos bér többszöröse is befuthat, így sokkal magasabb életszínvonalat is elérhet, mint egy munkavállaló. A vállalkozó ráadásul a saját vagyonát és/vagy befektetését is kockára teszi a siker érdekében – viszont maga alakíthatja a munkakörülményeit és a munkatársait is megválogathatja. Összességében elmondható, hogy az alkalmazott minimális kockázattal elfogadható jövedelemre tehet szert, míg a vállalkozó nagyobb kockázattal akár többre, akár kevesebbre is juthat.

A vállalkozás meghatározható egyéni vagy közös kockázatvállalásként egy üzleti cél elérése érdekében, jogi formája pedig a cég. Cégalapítás előtt alaposan gondolja végig, hogy milyen üzleti tevékenységet kíván a fent említett üzleti cél elérése érdekében végezni és milyen formában (ehhez részletes segítséget kaphat az üzleti tervezést bemutató menüpontban).

A vállalkozás megalapításának első lépései

A jogszabályok Magyarországon igen sok cégformát engedélyeznek, itt nem vállalkozunk mindegyiknek a bemutatására. Azokat a vállalkozási formákat ismerhetik meg, amelyek a legelterjedtebbek a hazai gazdasági életben az alacsony indulótőke vagy az egyszerűbb adminisztráció miatt. A cégforma kiválasztása meghatározó szerepet tölt be a vállalkozás életében, hiszen ettől függnek az adózási és az adminisztrációs lehetőségek, emellett befolyásolja az esetleges későbbi tőkebevonás lehetőségét is.

A cégforma megválasztása

Aki ma Magyarországon vállalkozásba kezd, az alapvetően három cégforma közül szokott választani:
  • egyéni vállalkozás,
  • betéti társaság (bt.),
  • korlátolt felelősségű társaság (kft.).

Nem soroltuk itt fel a szellemi szabadfoglalkozás kategóriáját, mivel az nem vállalkozás, nem cégforma, hanem egy adózási kategória. Vállalkozói igazolvány nem kell hozzá, csak adószámot kell igényelni, ha ez megvan, akkor az illető magánszemély számlát bocsáthat ki, sőt költséget is elszámolhat.

A fent említett három cégforma közül egyéni vállalkozónak lenni a legegyszerűbb, körülbelül 10-15 ezer forintos költséggel el lehet indulni. A vállalkozói igazolvány kiváltása után az egyéni vállalkozó meg is kezdheti tevékenységét. Mivel nem cégről van szó, a felelősség teljes egészében a vállalkozót terheli, aki teljes vagyonával, korlátlanul felel minden kötelezettségéért. Az egyéni vállalkozó felvehet alkalmazottakat, akiknek bért fizet, de saját maga is köteles személyesen részt venni a vállalkozói tevékenységben.

A másik két cégforma már gazdasági társaság, alapításuk, működtetésük és megszüntetésük sokkal több adminisztrációt és tőkét igényel. Kevesebb alaptőkére van szükség egy betéti társaság alapításakor, általában a taglétszám is alacsonyabb, a bt.-k tekinthetők igazán kis-, illetve mikrovállalkozásnak. Megalapításához legalább egy bel- és egy kültagra van szükség, ami azt jelenti, hogy két személy már létrehozhat egy betéti társaságot. A két tag azonban nem egyenrangú:  a beltag ugyanúgy teljes saját vagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeiért, mint az egyéni vállalkozó, míg a kültag csak a vállalkozásba betett tőkéje mértékében. A törvény nem ír elő minimális alaptőkét egy bt. alapításához, pénz nélkül azonban nem érdemes belevágni, mert a társaság létrehozásának költségei elérhetik a 100 ezer forintot.

A bt.-nél drágább, de a cégalapítóra nézve biztonságosabb cégforma a korlátolt felelősségű társaság, mert a kft. esetében a cég visel minden felelősséget, nem pedig a cégtulajdonos. A cég önálló jogi személyiséggel rendelkezik, az alapító – amint a kft. név is utal rá – csak korlátolt mértékben felelős. Ez a mérték a befektetett törzstőke és az egyéb vagyoni hozzájárulás összege. A kft. esetében viszont a törvény már megszabja a minimális törzstőkét, 2014-től ez 3 millió forint. A kft. tagjainak a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig be kell fizetniük a pénzbeli törzstőke legalább felét. A fennmaradó összeg lerovására egy évet ad a szabályozás.

Az egyes cégformák előnyei és hátrányai
 
Cégforma Előnyök Hátrányok
Egyéni vállalkozás
  • Nincs előírt alapításkori tőkeigény.
  • Gyors, egyszerű és olcsó a működés megkezdéséhez szükséges igazolvány kiváltása.
  • Könyvelése egyszerű.
  • Alkalmazottakat is foglalkoztathat.
  • A vállalkozó a tevékenységből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel.
  • Köteles személyesen is közreműködni a tevékenység folytatásában.
  • Adófizetési kötelezettsége a magánszemélyekre vonatkozó jogszabályok szerint alakul (de választható egyszerűsített, kedvezményes adónem - pl.: EVA, KATA -  is.)
Bt.
  • A kültag(ok) csak a betett tőke mértékéig tartozik(nak) felelősséggel a társaság kötelezettségeiért (a beltag azonban teljes vagyonával felel).
  • A társaságot már néhány tízezer forintból meg lehet alapítani.
  • Az egyéni vállalkozáshoz képest magasabb presztízsű és hitelképesebb.
  • Alapítása, fenntartása, megszüntetése lényegesen többe kerül, mint egy egyéni vállalkozásé.
  • A nyereséget csak az osztalékadó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetése után lehet a tulajdonosok magánvagyonának tekinteni (kivéve ha valamely egyszerűsített adónemet - pl.: EVA, KATA - választották).
Kft.
  • Minden tulajdonos csak a betett tőke mértékéig tartozik felelősséggel a társaság kötelezettségeiért.
  • A bt.-hez és az egyéni vállalkozáshoz képest magasabb presztízsű és hitelképesebb.
  • Alapítása, fenntartása, megszüntetése lényegesen többe kerül, mint egy egyéni vállalkozásé.
  • A nyereséget csak az osztalékadó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetése után lehet a tulajdonosok magánvagyonának tekinteni (kivéve ha valamely egyszerűsített adónemet - pl.: EVA, KATA - választották).


A névválasztás

Az egyéni vállalkozónak nem kell törnie a fejét a névválasztáson, mivel a jogszabály nem engedi fantázianév használatát, csak „X. Y. egyéni vállalkozó” lehet. A gazdasági társaságoknak viszont kötelező egyedi cégnevet kitalálniuk, amit érdemes az alapításkor alaposan megfontolni, mert a változtatás pénzbe és adminisztrációba kerül. A cég neve legyen rövid, megjegyezhető, könnyen kiejthető és derüljön ki belőle, mivel foglalkozik a cég. Ne legyen félreérthető se magyarul, se idegen nyelvi környezetben, és lehetőleg ne szerepeljen benne külföldiek számára kiejthetetlen betű (például „gy” vagy „ű”), mert sose lehet tudni, mikor kivel fog üzletelni a cég.

Egy új cégnek nem adható olyan név, amilyet vagy ahhoz nagyon hasonlót egy már létező cég visel. Az e-cegjegyzek.hu oldalon ellenőrizhető, hogy egy név foglalt-e már, illetve ügyvédtől is lehet segítséget kérni. Érdemes több ötletet kidolgozni, mert a cégbíróság akkor is visszadobhatja a választott nevet, ha az csak pár betűben vagy számban különbözik egy korábban bejegyzett cég nevétől.

Manapság a potenciális ügyfelek számára nem létezik az a cég, amelyik nem található meg az interneten. Ha a cég nevét a vállalkozás honlapjának domain neveként, azaz tulajdonképpeni internetes címeként is használni kívánják, akkor annak is utána kell nézni, hogy az adott domain név szabad-e, ezt legegyszerűbb a www.domain.hu/domain/szabad-e/ oldalon megtenni.


Székhely választása

Alapításkor meg kell adni a cég leendő székhelyét, illetve fióktelepét, telephelyét (utóbbi kettőnek nem feltétlenül kell lennie). A székhely a cég központja, oda futnak be a hivatalos értesítők, levelek, itt őrzik a cégiratokat. Ez egyben a levelezési cím is, itt keresik a céget a cégbíróságról, az adóhivataltól, a kamarától stb. A székhelyen kötelező a cégtábla kihelyezése.

A telephely ugyanazon a településen van, mint a székhely, de eltérő helyen. Itt is folyik önállósult üzleti tevékenység, ahogy a fióktelepen is – utóbbi abban különbözik a telephelytől, hogy más helységben, akár más országban található. Akár székhelyről, akár telephelyről, akár fióktelepről beszélünk, csak olyan ingatlan jöhet szóba, ami a társaság tulajdonában van, illetve a használatát bérleti, használati vagy egyéb szerződés teszi lehetővé. A székhely, telephely, fióktelep birtoklásáról vagy bérletéről az ügyvezetőnek nyilatkoznia kell, ezt be kell nyújtani a cégbírósághoz. (Sokszor azonban ez sem elég, a cégbíróság bármikor elkérheti az ingatlan tulajdoni lapját vagy a bérleti, használati szerződést.)

Kisvállalkozás esetén nem biztos, hogy érdemes önálló székhelyet fenntartani. Több cég is vehet vagy bérelhet közösen ingatlant – az egy helyrajzi számra bejelentett cégek számát jogszabály nem korlátozza – ilyenkor megoszlanak az ingatlan vásárlásának, bérlésének, üzemeltetésének költségei. Annak sincs akadálya, hogy a céget a tulajdonos – vagy valamelyik tulajdonos – lakásába jegyezzék be.

Az adózási forma kiválasztása

Bejegyzéskor nyilatkozni kell arról, hogy a cég milyen adózási formát választ. Adózni, ahogy minden magánszemélynek, természetesen minden vállalkozásnak is kell. A cégek különböző lehetőségek közül választhatják ki a nekik leginkább megfelelőt, vannak olyan konstrukciók, amelyeket kifejezetten kisvállalkozások számára alakítottak ki. Alábbi felsorolásunk nem teljes, de bemutatja a legnépszerűbb adózási formákat. A témával kapcsolatban részletes információkat talál a portál Adózás menüpontjában.

Évi 6 millió forint bevétel alatt lehetőség van alanyi áfa-mentesség alkalmazására. Ez azzal jár, hogy a számla kiállításakor nem kell hozzáadni az összeghez az általános forgalmi adót (áfa), persze ilyenkor nincs lehetőség az áfa visszaigénylésére sem. Sok adminisztrációtól és felesleges pénzmozgástól szabadulhatunk meg ezzel a megoldással.

Évi 30 millió forint bruttó bevétel alatt választható egy átalányadózási forma, az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) is. Ez megint csak sokkal egyszerűbb könyveléssel jár és mellette szól a tervezhetőség is. Az áfával növelt bevétel 37 százalékát kell befizetni az adóhivatalnak, ezenkívül csak az iparűzési adót, a vállalkozó és az alkalmazottak járulékait és a cégautó utáni adót kell leróni, minden más adót kivált az EVA.

Egyéni vállalkozóknak és csak magánszemély taggal rendelkező betéti társaságoknak ideális a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), ennek keretében a főállású kisadózók havi 50 ezer, a nem főállásúak havi 25 ezer forintot fizetnek. A KATA kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, az osztalékalapot, a járulékokat, az egészségügyi és szociális hozzájárulást, valamint a társasági adót. Kisadózónak évi 6 millió forintos bevétel alatt számít valaki, de egy vállalkozás akkor is „katázhat”, ha átlépi ezt a határt, ez esetben a 6 millió forint feletti bevétel további 40 százalékát kell befizetnie.

Ha az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot, akkor a cég választhatja a kisvállalati adót (kiva). Ebben az esetben az éves, pénzforgalmi alapon számolt eredmény, valamint a személyi jellegű kifizetések után kell 16%-os adót fizetni.

Évi 125 milliós nettó árbevétel alatt lehetőség van a pénzforgalmi áfa-elszámolásra is. Ez a konstrukció azt biztosítja, hogy a cégnek csak akkor kelljen az áfát befizetnie, amikor a vevő már kifizette azt. Ennek késedelmes fizetéskor, kibocsátott számla ki nem fizetésekor lehet nagy jelentősége. Ez az adózási forma természetesen azzal is jár, hogy a bejövő számlák áfáját sem lehet visszaigényelni addig, amíg a szállítónak nincs kifizetve.

Nem biztos, hogy egy laikusnak átláthatók mindegyik adózási konstrukció előnyei és hátrányai, ezért érdemes döntés előtt megtárgyalni a dolgot a könyvelővel.


A cégbejegyzés menete

A társasági szerződés elkészítése

Amint már említettük, egyéni vállalkozók esetén nem beszélhetünk cégbejegyzésről, így társasági szerződést sem kell készíteniük. Ez csak a gazdasági társaságoknak kötelező, esetünkben a bt.-knek és kft.-knek. A társasági szerződésben szerepelnie kell az összes céges adatnak: a már korábban tárgyalt székhelynek, telephelynek, fióktelepnek, a törzstőke nagyságának, fel kell sorolni a tagokat, meg kell nevezni a vezető tisztségviselőket (legfontosabb személyes adataikkal együtt), a nyereség felosztásának szabályait és meg kell jelölni a TEÁOR szerinti főtevékenységet. Lehetőség van a melléktevékenységek felsorolására is, de ez nem kötelező, ahogy már kifejtettük.

A társasági szerződést jellemzően ügyvédek szokták megírni, de a cégalapítók is megszerkeszthetik, az előírás mindössze annyi, hogy a szerződést ügyvédnek kell ellenjegyeznie benyújtás előtt. Ugyancsak az ügyvéd készíti el az aláírásmintát, amelyben a cégjegyzésre jogosult személy vagy személyek aláírása található meg, ezen fel kell tüntetni a cég pontos nevét, a cégjegyzésre jogosultak nevét, lakóhelyét, hogy milyen minőségben képviselik a céget (ügyvezető, tag stb.), valamint a cégjegyzés módját. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jogosultak önállóan vagy együttesen képviselhetik a céget.

Lehetőség van arra is, hogy a kisvállalkozás a Cégtörvény mellékletében található szerződésminták egyikét használja. Ez némileg megköti a társasági szerződés íróinak kezét, de az állam számos előnyt biztosít használatuk esetében. (A kitölthető mintaszerződések elolvashatók és letölthetők a http://ceginformaciosszolgalat.kormany.hu/szerzodesmintak címen.)

Egyéni vállalkozás bejegyzése

Az egyéni vállalkozónak nincs szüksége a fenti procedúrára, nem kell társasági szerződés, ügyvédi ellenjegyzés, csak az interneten kell bejelentkeznie az Ügyfélkapun keresztül. Itt meg kell adni az egyéni vállalkozó személyes adatait, ezenfelül a vállalkozás alapadatait, vagyis a székhelyét, a tevékenységeket lefedő TEÁOR-kódokat és a választott adózási formát. Ha minden adat rendben van, akkor a hatóság egy napon belül megküldi az adószámot, az adóazonosító jelet és a statisztikai számjelet.

A következő lépés a vállalkozói igazolvány kiváltása valamelyik Kormányablaknál. Egy friss erkölcsi bizonyítvány és egy igénylőlap benyújtása mellett 10 ezer forint megfizetése fejében adják ki a vállalkozási tevékenység végzésére jogosító igazolványt. Ha a választott tevékenység képesítéshez vagy engedélyhez kötött, akkor be kell nyújtani a képesítési bizonyítványt vagy a hatósági engedélyt. Taxis például csak az lehet, akinek van jogosítványa és ezt be is tudja mutatni.

Gazdasági társaság bejegyzése

A gazdasági társaságok bejegyzése lényegesen bonyolultabb, hosszabb és költségesebb folyamat. A cégbejegyzési kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell benyújtani elektronikus úton, eddigre már készen kell lennie a 30 napnál nem régebben aláírt alapító okiratnak.

A társas vállalkozások a bejegyzés iránti kérelem benyújtásával adószámot is kérnek, tehát bejelentkeznek az adóhatósághoz is. A cégbíróságnak 15 munkanapon belül döntenie kell, hogy elfogadja vagy elutasítja a bejegyzési kérelmet, illetve hogy hiánypótlásra visszaadja a kérelmezőnek az anyagot.

A cégbejegyzéshez a következő dokumentumokra van szükség:
 
  • társasági szerződés,
  • adóhatósági bejelentés,
  • jogi képviselő meghatalmazása vagy a cég önálló képviseletére való jogosultság igazolása,
  • a szükséges díjak, illetékek megfizetésének igazolásáról szóló dokumentumok,
  • a cég tagjainak listája,
  • az ügyvezető nyilatkozata, hogy nem áll a társasági törvény 23. §-a szerinti eljárás alatt,
  • banki igazolás a társasági szerződésben megállapított alapítótőke befizetéséről.

Amikor a társasági szerződést az ügyvédi ellenjegyezte, a cég előtársaságként már működhet is, üzletszerű gazdasági tevékenységet azonban nem végezhet. Erre a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtása után van mód, a cégbíróság ugyanis a kérelem beérkezéséről egy elektronikus tanúsítványt küld a cég jogi képviselőjének, ez már tartalmazza a létrehozandó új társaság főbb adatait. Jogilag még ekkor is előtársaságnak számít, hiszen a bejegyzés még nem történt meg. Az új cég létrejötte azon a napon történik meg, amikor a bejegyzést megejtik.

Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás

A társasági szerződés elkészítése című fejezet végén említettük, hogy a Cégtörvény mellékletében található társaságiszerződés-minta használata különféle előnyökkel jár. Ilyen az egyszerűsített cégbejegyzési eljárás, vagyis aki ezt választja, az kevesebb adminisztrációval és olcsóbban alapíthat céget.

Ha a gazdasági társaság alapításának bejegyzését a Cégtörvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján kérik a cégbíróságtól, akkor a cégbejegyzési illeték kft. esetén 50 ezer forint, bt. esetén 25 ezer forint. Ugyancsak költségkímélő elem, hogy nem kell közzétételi díjat fizetni. Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárással időt is meg lehet takarítani, mivel a hagyományos úton benyújtott kérelmek 15 munkanapjával szemben ilyenkor a cégbíróságnak 8 munkanap alatt kell döntést hoznia.