Vállalkozásfejlesztés az EU-ban

A növekedés újraindításához és a foglalkoztatás szintjének emeléséhez Európának több vállalkozóra van szüksége – állapítja meg a Brüsszeli Bizottság által 2013 januárjában elfogadott Vállalkozás 2020 cselekvési terv. A cselekvési terv a vállalkozói ismeretek oktatását, a vállalkozások üzleti környezetének fejlesztését és a vállalkozók új generációjának kinevelését tekinti az unió vállalkozásfejlesztési prioritásainak.

Az SBA 10 alapelve

1. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.

2. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez.

3. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni.

4. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek.

5. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit.

6. Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését.

7. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket.

8. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.

9. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák.

10. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.

A „Gondolkozz előbb kicsiben!” európai kisvállalkozói intézkedéscsomag ITT érhető el magyar nyelven.

Az Európa 2020 stratégia

Az Európa 2020 a 2020-ig tartó időszakra szóló európai uniós növekedési stratégia, melynek célja az intelligens, fenntartható és befogadó európai gazdasági növekedés biztosítása, amely növeli a foglalkoztatottságot és a termelékenységet, egyben erősíti a társadalmi kohéziót.

Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken.

Az „Európa 2020” Stratégia magyar nyelven ITT olvasható.

Kiemelt célcsoportok

A vállalkozók és különösen az induló vállalkozások alapítói között alulreprezentált demográfiai csoportok a fiatalok, a nők, a fogyatékkal élők és a migránsok. A versenyképesség és a foglalkoztatás erősítése érdekében a kormányzatoknak támogatniuk kell körükben a vállalkozások indítását és az önfoglalkoztatást, kiaknázva kreatív és innovatív képességeiket.
 
  • a nők a teljes európai népesség 52%-át teszik ki, az összes uniós önálló vállalkozónak és vállalkozást alapítónak azonban csak az egyharmadát alkotják.
  • az idősek a vállalkozói tevékenység értékes erőforrásai; a nyugdíjas korú üzletemberek olyan értékes ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyek egy fiatal vállalkozó számára megkönnyíthetik a vállalkozás elindítását és működtetését;
  • a migráns vállalkozók jelentőségének ismert példája, hogy a Szilícium-völgyben 1995 és 2005 között az induló vállalkozások 52%-át bevándorlók alapították; az OECD felmérései szerint a migránsok általában vállalkozóbb kedvűek, mint a helybeliek;
  • a fiatalokra eddig kevés dedikált vállalkozásfejlesztési támogatási rendszer irányult; a fiatal munkanélkülieket célzó vállalkozásfejlesztési támogatásoknak ki kell terjedniük az üzleti tanácsadásra (coaching) és mentorálásra, illetve a szükséges készségek biztosítására is.

Az ügyintézés egyszerűsítése – EUGO hálózat

A szolgáltatási irányelv kötelezi a tagállamokat a szolgáltatási tevékenység létrehozásához és lebonyolításához kapcsolódó valamennyi eljárás egyszerűsítésére; a vállalkozások és a magánszemélyek számára biztosítani kell, hogy egyablakos ügyintézési pontoknál (Points of Single Contact, PSC) valamennyi szükséges formai követelményt online teljesíthessenek. Az egyablakos ügyintézési pontok az egyes uniós tagállamok nemzeti közigazgatásai által létrehozott e-kormányzati portálok. Ezeken keresztül a szolgáltatóknak az alábbiakra van lehetőségük:
  • részletes információkhoz juthatnak a külföldi vagy belföldi vállalkozási tevékenységről;
  • online elvégezhetik egy vállalkozás alapításához szükséges adminisztratív alakiságokat;
  • online elvégezhetik a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó adminisztratív alakiságokat.

Az EUGO hálózatról további információt ITT találhat magyarul.
Az Európai Unió a közép- és kisvállalkozásoknak (kkv-k) már a lisszaboni stratégiában is kulcsszerepet szánt, és azóta is kiemelt versenyképességi célja a vállalkozások fejlődését és együttműködését, illetve a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység élénkítését eredményező szakpolitikák megalkotása és üzleti feltételek megteremtésére.

Az unió kkv-politikájának egyik legfontosabb kulcsdokumentuma a 2008-ban elfogadott „Gondolkozz előbb kicsiben!” európai kisvállalkozói intézkedéscsomag („Think Small First” – A „Small Business Act” for Europe, SBA), mely áttörést sürgetett a kkv-barát üzleti környezet kialakítása terén. Az SBA célja a vállalkozói szellem erősítése, a vállalkozói életforma, az önfoglalkoztatás vonzóbbá tétele, és a vállalkozások számára kedvező üzleti és társadalmi környezet biztosítása, a vállalkozói életpálya társadalmi megbecsülésének növelése.

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) 2011. februári felülvizsgálata keretében az Európai Bizottság megállapította, hogy a tagállamok többsége intézkedéseket fogadott el a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítésére, a kkv-k nemzetközi piacra lépésének támogatására, valamint az információkhoz való hozzáférés megkönnyítésére (pl. központosított honlapok, interaktív weboldalak révén).

Az SBA 2011. évi felülvizsgálata keretében az Európai Bizottság megállapította, hogy uniós szinten a legfőbb célkitűzések tekintetében jelentős előrelépés történt, ugyanakkor az egyes tagállamok eredményei eltérnek egymástól. Jóllehet a legtöbb tagállam nemzeti célszámokat tűzött ki az adminisztratív terhek csökkentésére, ezeket azonban mégsem sikerült minden tagállamnak ténylegesen megvalósítania.

A tagállamok többsége intézkedéseket fogadott el a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítésére – különösen ami a bankkölcsönöket illeti –, és különböző kedvező alárendelt kölcsönöket, hitelgarancia-programokat vagy mikrohitelprogramokat hozott létre. A kkv-k nemzetközi fellépését több kormány is támogatja oly módon, hogy például pénzügyi támogatást nyújt az exportpromócióhoz, a piacra jutási stratégiákhoz és a kereskedelmi vásárokon való részvételhez. A legjobb gyakorlatok európai kódexének támogatásához a jelentések szerint még csak néhány ország látott hozzá annak érdekében, hogy megkönnyítse a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését. A legelterjedtebb kkv-barát intézkedés e téren továbbra is a tenderek lehetőség szerinti feldarabolása, valamint az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése központosított honlapok, interaktív weboldalak és egyéb elektronikus közbeszerzési alkalmazások révén.

Egyes tagállamok új modelleket dolgoztak ki a vállalkozások egymás közötti együttműködésének előmozdítására (üzleti hálózatok, klaszterhálózatok ösztönzése). A tagállamok jól haladnak a vállalkozásindítás költségeinek csökkentése, illetve idejének lerövidítése terén. A felülvizsgálat nyomán az SBA-val szembeni legfőbb elvárás, hogy érdemben járuljon hozzá az Európa 2020 stratégia legfőbb célkitűzéseinek megvalósításához.

Az SBA felülvizsgálatáról szóló jelentés elolvasható magyarul ITT.

A Vállalkozás 2020 cselekvési terv

A gazdasági válság hatásai a növekedés és a foglalkoztatás mellett a kis- és középvállalkozásokat is sújtották; az EU-tagországok többségében évről évre több vállalkozás szűnt meg, mint amennyi alakult, és a válságot átvészelő kkv-k sem érték még el a válság előtti növekedési ütemet. Az Európai Bizottság által 2013. januárban elfogadott Vállalkozás 2020 cselekvési terv megfogalmazása szerint „a növekedés újraindításához és a foglalkoztatás szintjének emeléséhez Európának több vállalkozóra van szüksége.” A vállalkozó kedv élénkítése és a vállalkozások számának növelése érdekében a cselekvési terv három területen javasol azonnali beavatkozást:
 
  1. vállalkozói ismeretek oktatása és képzés a növekedés és a vállalkozások alapításának támogatására;
  2. a keretfeltételek megerősítése a vállalkozók számára a meglévő strukturális akadályok felszámolásával és a vállalkozók támogatása a vállalkozás életciklusának kulcsfontosságú szakaszaiban;
  3. a vállalkozói kultúra dinamizmusának fokozása: a vállalkozók új generációjának kinevelése.

A Vállalkozás 2020 cselekvési terv magyar nyelven elérhető ITT.

Az unió a cselekvési terv keretében többek között a következőkre kéri a tagállamokat:

1. Vállalkozói ismeretek oktatása és képzés a növekedés és a vállalkozások alapításának támogatására:

  • biztosítsák, hogy a vállalkozókészség mint kulcskompetencia 2015 végéig beépüljön az alap- és középfokú oktatási, a szak-, a felső- és a felnőttoktatási tantervekbe;
  • tegyék lehetővé a fiatalok számára, hogy a tankötelezettség vége előtt legalább egy gyakorlati vállalkozói tapasztalatot szerezhessenek, például diákvállalkozást működtessenek;
  • a strukturális alapok forrásait felhasználva, a nemzeti foglalkoztatási tervvel összhangban ösztönözzék az oktatásban részt vevők vállalkozói képzését, különösen a második esélyt kínáló oktatás eszközeként olyanok számára, akiknek nincs munkaviszonyuk, valamint sem oktatásban, sem képzésben nem vesznek részt;
  • aknázzák ki teljes mértékben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében rendelkezésre álló képzési lehetőségeket;
  • fokozzák a vállalkozást népszerűsítő tevékenységeket.

2. A keretfeltételek megerősítése a vállalkozók számára a meglévő strukturális akadályok felszámolásával, és a vállalkozók támogatása a vállalkozás életciklusának kulcsfontosságú szakaszaiban:
 
  • könnyítsék meg a kezdő̋ vállalkozások és a kkv-k finanszírozásának új, alternatív formáinak, különösen a közösségi finanszírozási (crowd funding) platformoknak a kialakítását, és vegyék fontolóra, hogy kell-e egyszerűsíteni az adózási jogszabályokat az alternatív pénzügyi piacok, például az informális üzleti befektetések továbbfejlődésének ösztönzése érdekében;
  • vegyék igénybe a strukturális alapok erőforrásait arra, hogy mikrofinanszírozási támogatási rendszereket hozzanak létre;
  • a pénzügyi eszközök révén aknázzák ki teljes mértékben az EMVA-ban rejlő̋ lehetőségeket annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítsanak a finanszírozási forrásokhoz a vállalkozók, különösen a korai szakaszban lévő̋ mezőgazdasági vállalkozások (például a fiatal gazdálkodók) számára;
  • nemzeti vagy helyi üzleti támogatási rendszereikben vegyék jobban figyelembe a különféle üzleti modelleket és fejlesszék a szociális vállalkozói oktatást és képzést;
  • teremtsenek kapcsolatot az állami foglalkoztatási szolgálatok és az üzleti támogatási szolgáltatások, valamint a (mikro)finanszírozást nyújtó szolgáltatók között, hogy segítséget nyújtsanak a munkanélkülieknek megtalálni a vállalkozáshoz vezető utat;
  • tegyék kedvezőbbé a nemzeti adóigazgatási környezetet a korai szakaszban lévő̋ vállalkozások számára; csökkentsék az adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket az adóbevallás és az adófizetés egyszerűsítésével és az elektronikus eszközök használatának kiterjesztésével;
  • mozdítsák elő̋ az adórendszerek összehangolását annak érdekében, hogy az adóügyi megítélésben tapasztalható eltérések ne vezessenek kettős adóztatáshoz vagy más olyan káros adózási gyakorlathoz, amely hátráltatja a határokon átnyúló üzletkötést és a határokon átnyúló kockázatitőke-befektetéseket;
  • vizsgálják felül a társaságiadó-rendszereket; vegyék fontolóra azt a lehetőséget, hogy az új vállalkozások tulajdonosai a vállalat sajátos helyzete és megfelelő̋ indoklás alapján korlátozott időtartamra kérelmezhessék a társadalombiztosítási járulékok fizetési ütemtervének esetleges módosítását;
  • az újonnan alapított vállalkozások különleges kihívásait is figyelembe véve fogadják el az innovációs, kutatási és fejlesztési projektek kereskedelmi hasznosításának támogatásához szükséges intézkedéseket;
    fokozzák az induló digitális és internetes vállalkozásoknak nyújtott nemzeti és regionális támogatást, és segítsék elő̋ a korai szakaszban lévő̋, induló technológiai vállalkozások alternatív finanszírozását, például IKT innovációs utalványrendszerekkel;
  • ösztönözzék a vállalkozók hozzáférését a nyilvános vagy ágazati támogatású programok keretében gyűjtött nyílt adatokhoz vagy nagy adatmennyiségekhez, például az Europeana kulturális adatokhoz;
  • támogassák a legtehetségesebb vállalkozókat, például úgy, hogy a legtehetségesebb diplomásokat arra ösztönzik, hogy pályafutásukat kezdjék induló vállalkozásnál;
  • javítsák a vállalkozások átruházására vonatkozó jogi, igazgatási és adóügyi rendelkezéseket, illetve tájékoztatási és tanácsadó szolgáltatásokat, valamint fejlesszék a vállalkozások átruházásához kapcsolódó adatgyűjtést és nyomon követést;
  • legfeljebb három évre csökkentsék a csőd után egy tisztességes vállalkozó rehabilitálásához és tartozásának rendezéséhez szükséges időt;
  • biztosítsanak tanácsadói szolgáltatásokat a csődbe ment vállalkozóknak a tartozások kezeléséhez, valamint a gazdasági és társadalmi integráció elősegítéséhez, továbbá dolgozzanak ki programokat az „újrakezdők” mentorálására, képzésére és üzleti hálózataik építésére;
  • a munkaügyi jogszabályok egyszerűsítésével és rugalmas munkafeltételek, többek között a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás kidolgozásával folytassák a munkaerőpiac modernizálását;
  • valósítsák meg az egyablakos ügyintézést a vállalkozók számára, hogy egy helyen elérhető̋ legyen valamennyi, az üzletet támogató szolgáltatás, ideértve a mentorálást, a hagyományos és nem hagyományos finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítését és az ezzel kapcsolatos tanácsadást.

3. A vállalkozói kultúra dinamizmusának fokozása: a vállalkozók új generációjának kinevelése:
 
  • fokozzák a vállalkozást népszerűsítő tevékenységeket és nevezzenek ki ismert vállalkozókat a vállalkozók nemzeti képviselőjének, hogy országukban ők legyenek a „vállalkozás arca”. Az lesz a szerepük, hogy növeljék a vállalkozás megbecsülését a társadalomban, hangsúlyozzák a vállalkozói készségek és tapasztalatok oktatás keretében való fejlesztésének jelentőségét, és felhívják a figyelmet a vállalkozói tevékenységre mint lehetséges életpályára;
  • dolgozzanak ki és hajtsanak végre olyan, a nők vállalkozói tevékenységét szolgáló nemzeti stratégiát, amelynek célja a nők által irányított vállalatok részarányának növelése; évente készítsenek jelentést a női vállalkozók országos helyzetéről;
  • támogassák azokat az idős vállalkozókat, akik érdeklődnek az iránt, hogy átadják szaktudásukat az új vállalkozóknak, és hozzák össze az idős vállalkozókat a tapasztalatlan vállalkozókkal annak érdekében, hogy a készségek szélesebb skálájával rendelkező̋ csapatokat alakítsanak ki;
  • könnyítsék meg az információkhoz való hozzáférést és a hálózatépítést a migráns vállalkozók és a leendő̋ migráns vállalkozók számára például megfelelő̋ tájékoztató központok létrehozásával a migránsok által sűrűn lakott területeken;
  • teremtsenek kapcsolatot az állami foglalkoztatási szolgálatok és az üzleti támogatási szolgáltatások, valamint a (mikro)finanszírozást nyújtó szolgáltatók között, hogy segítséget nyújtsanak a munkanélkülieknek abban, hogy megtalálják a vállalkozáshoz vezető̋ utat;
  • szervezzenek a munkanélküli fiataloknak olyan üzleti képzési programokat – ifjúsági és egyéb szervezetekkel, üzleti tanácsadókkal és pénzügyi intézményekkel partnerségben –, amelyek világosan meghatározott szakaszokból állnak (a profil meghatározása, tervezés, beindítás, konszolidáció és növekedés), és minden egyes szakaszban változó összetételű̋ szolgáltatásokat (tanácsadás, képzés és képesítés, mentorálás és mikrohitelhez való hozzáférés) kínálnak;
  • indítsanak aktív munkaerő-piaci programokat, amelyek valamennyi munkanélkülinek pénzügyi támogatást nyújtanak vállalkozás indításához;
  • hozzanak létre és működtessenek vállalkozói oktatási rendszereket a munkanélküliek számára, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy vállalkozóként (újból) belépjenek az üzleti életbe.

A Vállalkozás 2020 cselekvési terv magyar nyelven elérhető ITT.


A szolgáltatási irányelv

A kkv-k fontos csoportját alkotják és egyben az unió gazdasági növekedésének egyik legfontosabb motorját jelentik a szolgáltatási szektorban tevékenykedő vállalkozások. Az európai gazdasági integráció egyik legfontosabb célja éppen a határokon átívelő szolgáltatásnyújtás megkönnyítése, a vállalkozásalapítás és a szolgáltatásnyújtás feltételeinek biztosítása az unió valamennyi vállalkozása számára – az unió valamennyi országában.

A szolgáltatások az európai gazdaság motorját képezik: az európai GDP és a foglalkoztatás körülbelül 70%-át adják, ugyanakkor az unión belüli összes kereskedelemnek még mindig csupán egyötöde származik szolgáltatásokból. Az Európai Parlament és a Tanács által 2006-ban elfogadott szolgáltatási irányelv célja a szolgáltatások szabad áramlása és a szolgáltatók letelepedésének szabadsága előtt álló akadályok felszámolása. A szolgáltatási irányelv egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amely hozzájárul az egységes európai piac előnyeinek kihasználásához.

Az irányelv olyan általános jogi keretet hozott létre, amely megkönnyíti a szolgáltatók letelepedési szabadságának gyakorlását és a szolgáltatások szabad mozgását, a szolgáltatások magas színvonalának megőrzése mellett. Ez az irányelv általános, valamennyi pénzbeli díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásra vonatkozó jogi keretet hoz létre, az egyes tevékenységek vagy szakmák sajátosságaira is figyelemmel.

Egyes szolgáltatástípusok nem tartoznak az irányelv hatálya alá, többek között a pénzügyi szolgáltatások, a távközlési hálózatok, a közlekedés, az egészségügyi szolgáltatások, a játéktevékenységek és egyes szociális szolgáltatások.

Az irányelvet az alábbi két esetben kell alkalmazni:

  • Állandó vállalkozás létrehozásakor, azaz akkor, amikor egy vállalkozó vagy társaság saját tagállamában vagy egy másik uniós tagállamban állandó létesítményt (vállalatot vagy fiókvállalatot) kíván létrehozni.
  • Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén, azaz akkor, amikor az unió valamely tagállamában már működő vállalkozás állandó vállalat létrehozása nélkül kíván egy másik uniós tagállamban szolgáltatást nyújtani, illetve amikor az unió valamely tagállamában lakóhellyel rendelkező fogyasztó egy másik uniós tagállamban letelepedett szolgáltató szolgáltatását kívánja igénybe venni.

A letelepedés szabadságának megkönnyítése érdekében az irányelv előírja:
 
  • az engedélyezési rendszerek megfelelőségének kötelező vizsgálatát a megkülönböztetés mentesség és az arányosság elve szempontjából, valamint bizonyos elvek betartását a szolgáltatási tevékenységekre alkalmazandó engedélyezési feltételek és eljárások tekintetében;
  • az egyes tagállamok jogrendjében létező és nem indokolható bizonyos jogi követelmények, például az állampolgárság követelményének tilalmát;
  • több más jogi követelmény megfelelőségének kötelező vizsgálatát a megkülönböztetés mentesség és az arányosság elve szempontjából.

A szolgáltatásnyújtás szabadságának megerősítése érdekében az irányelv előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell területükön a szolgáltatási tevékenység nyújtásának szabadságát és e szabadság gyakorlását. Az a tagállam, amelybe a szolgáltató utazik, csak abban az esetben kötelezheti a szolgáltatót saját nemzeti követelményei betartására, ha ezek a követelmények megkülönböztetés mentesek, arányosak és azokat a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy vagy a környezet védelme indokolja.

Az irányelv ezenkívül számos fontos eltérést engedélyez a fenti elvtől, például a szabályozott szakmák, a munkavállalók kiküldése és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások tekintetében.

A szolgáltatásokat igénybe vevők jogainak védelmével összefüggésben az irányelv:
 
  • kimondja, hogy a szolgáltatások igénybevevői jogosultak igénybe venni egy másik tagállam szolgáltatásait;
  • meghatározza az igénybevevők azon jogát, hogy a letelepedés helyétől függetlenül tájékoztatást kapjanak a szolgáltatókra vonatkozó előírásokról, illetve egy adott szolgáltató által kínált szolgáltatásokról.

A szolgáltatások minőségét illetően az irányelv célja:
 

  • a szolgáltatások minőségének javítása többek között a tevékenységek önkéntes minősítésének vagy minőségbiztosítási charták kidolgozásának ösztönzése révén;
  • európai magatartási kódexek összeállításának ösztönzése elsősorban a szakmai testületek vagy szövetségek körében.

Annak érdekében, hogy elősegítse az Európai Unióban a szolgáltatók letelepedését és a szolgáltatások szabad mozgását, az irányelv:
 

  • jogilag kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy együttműködjenek más tagállamok hatóságaival, biztosítva ezáltal az unión belül zajló szolgáltatási tevékenységek hatékony ellenőrzését és elkerülve az ellenőrzési intézkedések megkettőzését. Létrejön továbbá a tagállamok közötti riasztási mechanizmus;
  • lefekteti a tagállamok közötti elektronikus adatcsere rendszer kifejlesztésének alapjait, amely nélkülözhetetlen a tagállamok közötti hatékony igazgatási együttműködés megvalósításához.

A szolgáltatási irányelv ITT olvasható magyarul, további információkat a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról szóló kézikönyvben találhat.