TÁJÉKOZTATÓ A NEM JÖVEDÉKI ENGEDÉLYES KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGEKRŐL

A nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység
Jövedéki termék szabadforgalomba kerülése

Amennyiben a jövedéki termék elhagyja az adóraktárt vagy külföldről beérkezve nem kerül adóraktári rendszerbe, a termék szabadforgalomba kerül. A nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek általában ezen termékek végső felhasználóknak való (azaz nem továbbértékesítési célú) értékesítését kell tekinteni. Ez alól kivétel a fűtőolaj és az üzemanyagok (benzin, gázolaj) kereskedése, amelyekre külön szabályok érvényesek.

Nem jövedéki engedélyes kereskedelemnek ez alapján általában a bolti kiskereskedelmet és vendéglátó-ipari üzletben vagy kereskedelmi szálláshelyen történő értékesítést tekintjük.

Nem jövedéki engedélyes kereskedést a kereskedő székhelye szerinti jegyzőnél kell bejelenteni, amely után a tevékenység végezhető – kivéve a mozgóboltos árusítást. A tevékenység feltétele, hogy a jogszabály üzletkörre vonatkozó meghatározásában a forgalmazott jövedéki termék felsorolása is szerepel.

A jövedéki termék eredetének igazolása

A nem jövedéki köteles kereskedők esetében is követelmény, hogy a jövedéki termékkészlet eredetét igazolják. Csak abban az esetben legális a jövedéki termék forgalmazása, ha a törvényben meghatározott forgalmazó által igazolt forrásból származik. Más nem jövedéki köteles forgalmazótól átvett terméket csak apport és néhány kivétel formájában lehetséges legálisan továbbértékesíteni.
 
A kereskedelmi mennyiségű jövedéki termékek

A kereskedelmi mennyiségű jövedéki termék fogalomnak a nem jövedéki engedélyes kereskedő esetében akkor van jelentősége, ha kereskedelmi mennyiséget elérő jövedéki terméket értékesít. Ebben az esetben ugyanis – amennyiben a vevő kéri – olyan számlát vagy egyszerűsített számlát köteles kibocsátani, amely az áfa-törvény szerinti adattartamon túlmenően tartalmazza a „Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas” szöveget is. A kereskedelmi mennyiséget a jogszabály terméktípusokra lebontva, pontosan meghatározza.
 
A jövedéki termék forgalmazásának szabályozása eladási helyenként

Speciálisan és pontosan szabályozva van, hogy a különböző jövedéki termékeket különböző eladási helyenként hogyan kell kezelni. Ilyenek
  • speciális előírások a vendéglátóhelyen történő értékesítésre,
  • a termelői borkimérés keretében történő értékesítésnek,
  • a dohánygyártmányok értékesítése,
  • az üzemanyagok üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése,
  • értékesítés alkalmi rendezvényen, üzlethelyiségen kívül.
 
A jövedéki termék zárjegyének sérülésekor a termék értékesítéséhez új zárjegyet kell igényelni. A zárjegy pótlására és a zárjegynélküli termék tárolására szigorú szabályok vonatkoznak.
 
A jövedéki termék szabálytalan forgalmazásának jogkövetkezményei

A vámhatóság szabálytalan forgalmazás jogkövetkezményként mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapíthat meg, intézkedésként lefoglalást, elkobzást és üzletlezárást alkalmazhat. A jogkövetkezmények (bírságok) együttesen is alkalmazhatók. A jövedéki eljárások során alkalmazott bírságok és intézkedések célja kettős: egyrészt anyagi hátránnyal sújtja az elkövetőt, másrészt megelőző, visszatartó hatás elérése a hasonló jogsértések jövőbeni elkerülése érdekében. E kettős cél elérése érdekében az alkalmazott bírság mértéke minden esetben az elkövetett cselekmény súlyához igazodik.

Forrás: NAV
Összes mező becsukása
Az ügycsoport (adózási forma) megnevezése  (további információ) 
A nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység
Jogosultak köre  (további információ) 
Társaságok és egyéni vállalkozók
Kizáró okok  (további információ) 
Elektronikus ügyintézés lehetősége: 
Nem
Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók  (további információ) 
Határidők  (további információ)