Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az együtt benyújtható hatósági engedély iránti kérelmekről való tájékoztatás

Törzsadatok
Kódszám: 
JEGYZ00031
Témakör: 
Építésügyi hatósági feladatok
Élethelyzetek: 
Építkezés
Ügyintézési szint (további információ) 
Tájékoztatás
Érvényesség kezdete: 
2014. augusztus 28.
Az ügy megnevezése 
Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az együtt benyújtható hatósági engedély iránti kérelmekről való tájékoztatás
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (1)-(2) bekezdés,

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. § (4)-(5) bekezdés, 36. § (2) bekezdés, 39. § (3) bekezdés.
Az ügy rövid ismertetése  (további információ) 
A közigazgatási hatóság biztosítja, hogy az ügyfél jogairól és kötelezettségeiről tudomást szerezzen, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
A hatóság tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy mely hatósági engedély iránti kérelmek nyújthatók be együttesen.
Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, bontás engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésre, valamint a műemlékileg védett építmény esetén az örökségvédelmi engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető.
Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt.
A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (1)- (2) bekezdés,
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. § (4)-(5) bekezdés, 36. § (2) bekezdés. 39. § (3) bekezdés.
A hatáskörrel rendelkező hatóság  (további információ) 
A kormányablakban az ügyfél azonnal megkapja a tájékoztatást. A hatósági eljárásokat az alábbi hatóságok folytatják le:

1) Az elsőfokú általános építésügyi hatóság
- a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője,
­ a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
­ a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző,
mindazon építéshatósági ügyekben eljárnak, amelyet jogszabály nem utal másik hatóság hatáskörébe (pl. sajátos építmények építését engedélyező sajátos építésügyi hatóságok). A hatóság illetékessége a járásszékhely települési önkormányzatok jegyzője esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat esetén az adott fővárosi kerületre terjed ki.

2) Elsőfokú kiemelt építésügyi hatóság:
­ az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal (kivéve a műemlékek) illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az alábbi ügyek tekintetében:
- a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában,
- eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,
- ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,
- a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,
- a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkeken megvalósítandó közérdekű beruházás ügyében,
- az elsőfokú általános építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben.

3) Műemlékekkel kapcsolatos elsőfokú építésügyi hatóság: az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal
ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat

4) Helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetén a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, illetve
a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző
az általános építésügy hatósági feladataikon túl az első fokú építésügyi hatósági feladatokat is ellátja.


5) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi feladatokat ellátó hatóságot mindig az adott sajátos építményfajtára vonatkozó jogszabály határozza meg. (Pl. utak, vasutak és repülőtér esetén van sajátos építésügyi hatóság kijelölve) Ilyen jogszabály hiányában az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletének I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalok szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal, illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal lesz az építésügyekben eljáró hatóság.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működéséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(4) bekezdés, (7) bekezdés
Jogosultak köre  (további információ) 
Bárki kaphat tájékoztatást.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (1)- (2) bekezdés,
Kizáró okok  (további információ) 
Nincs ilyen.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (1)- (2) bekezdés,
Csak személyesen intézhető-e az ügy?  (további információ) 
Bárki kaphat tájékoztatást.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (1)- (2) bekezdés,
Helyben intézhető-e az ügy?  (további információ) 
Helyben intézhető az ügy.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés
Kapcsolódó ügyek  (további információ) 
Építési engedély kiadása iránti kérelem - JEGYZ00002
Összevont engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelem - JEGYZ00013
Fennmaradási engedély kiadása iránti kérelem - JEGYZ00011
Fennmaradási és továbbépítési engedély kiadása iránti kérelem - JEGYZ00012
Használatbavételi engedély kiadása iránti kérelem - JEGYZ00008
Bontási engedély kiadása iránti kérelem - JEGYZ00006
Országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem - JEGYZ00023
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. § (4) bekezdés, 28. § (1) bekezdés, 36. § (2) bekezdés, 39. § (3) bekezdés, 42. § (3) bekezdés
Ügyintézési határidő  (további információ) 
Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés
Az ügyfél által közlendő adatok  (további információ) 
A tájékoztatás iránti kérelemnek nincs jogszabályban rögzített adattartalma. Az ügyfél bármilyen kapcsolattartási formát használhat tájékoztatáskérés céljából.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/C. § (1) bekezdés
Van-e lehetőség elektronikus ügyintézésre?  (további információ) 
Igen.
(2013.01.01-jétől ÉTDR)
A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelem mellékletét, az építészeti-műszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR rendszerbe való feltöltéssel lehet benyújtani.
A kérelmet fogadó szerv - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
8. § (1) és (5) bekezdés
72.§ (1) bekezdés
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény
53/A. § (1) bekezdés
Az ügyfél által csatolandó dokumentumok  (további információ) 
Nincs kötelezően csatolandó dokumentum. A tájékoztatás iránti kérelemben az ügyfélnek meg kell adnia, hogy mire, milyen eljárásra iránylóan kéri a tájékoztatást, illetve milyen üggyel összefüggésben
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés
Eljárási költségek  (további információ) 
Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni. A tájékoztatás kapcsán nem merül fel eljárási költség.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet XV. Fejezet V. pont
Az ügyre vonatkozó jogszabályok  (további információ) 
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működéséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Vonatkozó jogszabályhelyek:  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működéséről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Ügyféltájékoztató  (további információ) 
Nem áll rendelkezésre
Fogalmak  (további információ) 
Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
Az online kérelem benyújtás:
A kérelem benyújtásához be kell jelentkezni az ÉTDR központi elektronikus rendszerébe. Az ÉTDR nyitó oldalán van lehetőség kiválasztani, hogy milyen módon lép be az ügyfél. Két azonosítási mód közül lehet választani.
1. Belépés ügyfélkapuval azoknak lehetséges, akik ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek. Az ÉTDR nyitó oldala átirányítja a kérelmezőt az Ügyfélkapu oldalára, ahol felhasználónevével és jelszavával azonosítja magát, majd ezután be tud lépni az ÉTDR‐be.
2. Belépés tanúsítvánnyal: az elektronikus aláírást használó ügyfélnek biztosítja a rendszer, hogy e‐aláírásának nyilvános kulcsát megadva és a belépési kérelem nyomtatványt kitöltve lépjen be az ÉTDR‐be.

Az első alkalommal belépő ügyfélnek ezután regisztrálnia kell az ÉTDR‐ben, amely személyes adatainak kitöltésével és felhasználói minőségének (építtető) megjelölésével történik.
A belépés és a regisztráció megtörténte után használhatóak a rendszer szolgáltatásai, elektronikus tárhelyet (mappát) lehet nyitni, amelyben gyűjthető: a kérelem és mellékletei ezen kívül összegyűjthetők és tárolhatók az előzetes szakhatósági állásfoglalások, Innen indítható a kérelem is. A tárhelyhez hozzáférés biztosítható más személynek vagy az építésügyi vagy szakhatóságnak is.
Az offline kérelem benyújtás:
A benyújtáshoz az Általános Nyomtatvány Kitöltő (ÁNYK) programot a számítógépre kell telepíteni, majd a kérelmet ezzel kitölteni, amelyhez az űrlap a magyarorszag.hu oldalon (https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410008) található. A számítógépre letöltött programmal az űrlap internet kapcsolat nélkül kitölthető. Az elkészült dokumentumot, amely a mellékleteket is tartalmazza, az ügyfélkapun keresztül lehet az ÉTDR rendszeréhez eljuttatni. Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) bontás engedélyezésére,
c) fennmaradási engedélyezésre, valamint
d) a műemlékileg védett építmény esetén, az örökségvédelmi engedélyre
irányuló kérelem is előterjeszthető. Az építésügyi hatóság akérelmek elbírálását összevonja, döntéseit egybefoglalja. Az összevont engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszában az építtető az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését is kérheti. Az építtető kérelmére – a sajátos építményfajták kivételével – összevont telepítési eljárást kell lefolytatni, ha az építési beruházás megvalósításához szükséges követelmények tisztázásához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges:
a) a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakasza,
b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás,
c) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti
ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy
cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,
d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,
e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár
ea) az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása, vagy
f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,
g) a régészet vonatkozásában
ga) a próbafeltárás vagy a megelőző régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy
gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás és a további régészeti feladatellátás meghatározására irányuló eljárás,
h) az építési engedélyezési eljárás,
i) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás.
Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni
a) önálló kérelemként,
b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt,
c) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy
d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban.
A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető. A fennmaradási engedély iránti kérelemben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) a műemlékileg védett építmény esetén az örökségvédelmi engedélyre,
c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény
ca) továbbépítésére vagy
cb) használatbavételére
irányuló kérelem is előterjeszthető.
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (1) és (2) bekezdés, 31. § (1) bekezdés;
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 159. § (1) és (2) bekezdés.
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pont, 2. § 36. pont
Az elektronikus ügyintézési megoldások elérhetősége  (további információ) 
https://www.etdr.gov.hu/
http://www.e-epites.hu/etdr/nyomtatvany
Vonatkozó jogszabályhelyek:  az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról,
valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló
313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
3. § (1) bekezdés
5. § (7) bekezdés
Kapcsolódó fájlok: 
Kérelem
Építésügyi hatósági kérelem
Kérelem
Építésügyi hatósági kérelem
Kérelem
Építésügyi hatósági kérelem
Kérelem
Építésügyi hatósági kérelem
Kérelem
Építésügyi hatósági kérelem
Kérelem
Építésügyi hatósági kérelem
Kérelem
Építésügyi hatósági kérelem